Marianne Birthler azt mondta, „nem teszünk pontot a feldolgozás végére”. „A demokráciában élő embereknek nem lehet megtiltani, hogy kérdéseket tegyenek fel, az archívumokban kutassanak, az igazságtalanságra emlékezzenek” – hangoztatta a Berliner Zeitung által közölt interjúban. A Stasi-örökséggel foglalkozó hivatal (BStU) holnap a berlini parlamentben emlékezik meg az újraegyesítés húszéves évfordulójáról. A rendezvény mottója: Az akták nyitva maradnak.
Konkrét válasz ez azokra a – elsősorban a szocialista Baloldal párt soraiból elhangzó – követelésekre, hogy zárják le a vizsgálatokat. „Az NDK története még sokáig foglalkoztat majd bennünket” – hangoztatta Marianne Birthler, aki négyéves koráig élt a magát demokratikusnak tituláló munkás–paraszt államban, amit szerinte a berlini fal, a határzár és az állambiztonsági szervezet tartott össze. „Azt követően, hogy leomlott a fal és szétesett a Stasi, az NDK is elvesztette létalapját.” Az emberek érdeklődése a fennmaradt iratok iránt húsz esztendő elteltével sem csökkent. Ez év közepéig kétmillió-hétszázezer polgár nyert betekintést a száztizenegyezer métert kitevő aktatömegbe, amelynek eddig nyolcvan százalékát sikerült átkutatni. Az irattár a történészeknek is tartogat további meglepetéseket. A legutóbb felszínre került Stasi-aktákból kiderült, hogy a titkosszolgálat megnyugtathatta a keletnémet kormányt, a nyugati szövetségesek nem vállalják a fegyveres konfliktus rizikóját.
Az újraegyesítés részleteit rögzítő szerződés nem irányozta elő a Stasi-iratok feldolgozásával foglalkozó hivatal létrehozását. Az idevágó törvénytervezetet csak azt követően dolgozták ki, hogy 1990. szeptember 4-én a kelet-berlini tüntetők megszállták az államvédelmi hatóság központját. A Kohl-kormány megbízásából a Jochim Gauck vezette BStU ötvenkét alkalmazottal kezdte meg munkáját.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
