Füstbe ment ellenőrzés

Miközben egy felmérés kimutatta, hogy a hazai kémények öt százaléka életveszélyes, húsz százaléka pedig javításra szorul, egyre-másra olyan hírek terjednek, amelyek szerint a kéményseprők csak a pénzt szedik be, ellenőrzést nem végeznek. Az ipartestület szerint visszaélés gyanúja esetén vagy a cégnél, vagy az önkormányzatoknál feljelentést kell tenni.

Nagy Áron
2010. 10. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Életveszélyes a 4,6 millió hazai kémény öt százaléka, húsz százaléka pedig javításra szorul a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének felmérése szerint – közölte lapunkkal a szervezet alelnöke. Leikauf Tibor elmondta: az Európai Kéményseprő Mesterek Szövetsége (Eschfoe) minden évben statisztikai jelentést kér be a tagországok szakmai érdekképviseleteitől. A fentebb említett érték az Eschfoe-nak készült vizsgálat eredménye, összességében azonban megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest Magyarországon javult a kémények állapota. A szakértő szerint az életveszélyesség oka többnyire a rossz levegő-utánpótlás, a kémények állagromlása, továbbá a tüzelőberendezések nem megfelelő karbantartása. Az alelnök kiemelte: ha életveszélyes a kémény, felhívják a tulajdonos figyelmét az üzemeltetés szüneteltetésére, s értesítik az építési, a tűzvédelmi hatóságokat, valamint a gázszolgáltatót. A hiba kijavítására fél, illetve egy év áll rendelkezésre, ezt a következő éves, illetve féléves utókontrollnál ellenőrzik a kéményseprők. Ha a tulajdonos nem pótolja a hiányosságokat, akkor azt jelentik az építési hatóságnak.
Akadnak azonban – és nem is kevesen –, akik nem szívesen bízzák életüket a kéményseprőkre. Számtalan internetes fórumon olvashatók olyan bejegyzések, amelyeknek szerzői arról panaszkodnak: a kiérkező szakember gyakran csak a munkadíjat szedi be, ténylegesen azonban nem ellenőrzi a rendszert. Azok a kéményseprők, akik így járnak el – vonják le a következtetést a panaszosok –, veszélyeztetik a lakók egészségét, könynyen meglehet, hogy az életét is. Leikauf Tibor közölte: az ipartestülethez is eljutnak időről időre ilyen jellegű bejelentések. Ám szerinte erre egyszerű a megoldás: addig nem szabad fizetni és aláírni az ügyfelek részéről a munkaigazolást, amíg a kéményseprő az előírt feladatait el nem végzi. Ha ez sem vezet célra, be kell jelenteni a történteket a közszolgáltatást végző cégnél, vállalkozásnál. A szolgáltatónak elemi érdeke, hogy ne legyenek ilyen panaszok, de kettőn áll a vásár: az ügyfélnek sem szabad asszisztálni a mulasztáshoz, amit utólag szinte lehetetlen bizonyítani. Előfordulnak olyan bírálatok is, amelyek szerint egyes kéményseprők bizonyos munkálatokat, javítást csak abban az esetben hajlandók elfogadni és leigazolni, ha az általa kijelölt gyártó termékét vásárolta meg, és egy megadott vállalkozóval építtette be a tulajdonos. A fogyasztóvédelem lapunkat úgy tájékoztatta: a kéményseprést végző cégekkel az önkormányzatok állnak szerződéses viszonyban, ezért ilyen esetben a helyi jegyzőnél kell megtenni a feljelentést, aki aztán eljárhat az ügyben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.