A honvédelmi és haderőfejlesztési program dedikált célja egy megfelelő elrettentő erővel bíró, a NATO-vállalásoknak is eleget tenni tudó nemzeti haderő felépítése.
A Honvédelmi Minisztérium 2025-ben közel kétezermilliárd forintból gazdálkodhat. A jövő évi költségvetés hasonló nagyságrendet fordít a védelmi kiadásokra, mint a tavalyi. Magyarország jelenleg a 2014-es walesi NATO-csúcson vállaltaknak megfelelően, a GDP két százalékát meghaladó mértékben költ honvédelmi célokra, de ez nem volt mindig így.
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési programot Simicskó István honvédelmi miniszter hirdette meg 2016-ban. A program kezdetén, még csak a GDP egy százalékát, kevesebb mint 1,3 milliárd dollárt költötte honvédelemre hazánk, majd a NATO-vállalásoknak és a megváltozott nemzetközi biztonsági helyzetnek megfelelően elkezdte a büdzsét évről évre növelni, amelynek nagyobbik része fejlesztésre, beruházásokra megy. Az éves nemzeti össztermékhez viszonyított (GDP) költségvetés a vállalt kétszázalékos szintet 2023-ban érte el, akkor már 4,3 milliárd dollár volt előirányozva, ami hét év alatt nominálisan több mint négyszeres növekedés.
A haderő-modernizációval erősödő honvédség mellett Magyarország biztonsága a NATO-tagságon alapul, ezért a kormány a legutóbbi, 2025. június 25-i, hágai atlanti csúcson egyetértett a védelmi költségvetés további növelésének szükségességével, de a javasolt öt százalék (3,5 százalék közvetlen védelmi büdzsé és 1,5 százalék beruházás a védelmi infrastruktúrába) fokozatos eléréséhez elengedhetetlen tartja, hogy az EU is lazítson fiskális szabályain.
A mostanihoz képest jóval nagyobb büdzsé eredményes felhasználását az elmúlt évek humán, fegyverzeti és infrastrukturális fejlesztései alapozzák meg.
Nehéz vasban
Ami az új haditechnika beszerzését illeti,
Magyarország 2014-ben vállalta, hogy első körben felállít egy korszerű nehéz dandárt. Az MH. 1. Klapka György 1. Páncélosdandár (korábbi nevén MH 25. Klapka György Lövészdandár) „élét” a csúcstechnikát képviselő 44 új gyártású Leopard 2 A7 harckocsi jelenti majd.
A honvédség 2018. december 19-én jelentette be tankok megvásárlását a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) vállalatcsoporttól. Az első példányok 2023-ban érkeztek meg, jelenleg 38 darab van belőlük Tatán, a zászlóalj gépállománya a tervek szerint még idén teljessé válik. A típusra való átképzést nagyban segítő, korábbi, A4 változatú, felújított tucatnyi Leopard 2-est aktívan használja a dandár, elsősorban kiképzési feladatokra. Sőt már az első nagyjavításon is átestek, hiszen már öt éve, hogy beérkeztek.
A páncélosok műszaki támogatására Leopard 2-es alvázon öt Wisent műszaki harcjármű és három Leguan 2-es hídvető harckocsi is megérkezik év végéig a KMW-től.
A harckocsivezetők kiképzését szolgálja még egy különleges vezetésoktató Leopard 2-es, amelynek tornya helyén egy vizsgáztató és instruktőri kabin van elhelyezve.
A dandárt támogató tüzérséget is korszerű, páncélozott, új gyártású önjáró ágyúkkal erősítették meg.
Tavaly év végéig megérkezett Tatára a honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként beszerzett összes, 24 darab Panzerhaubitze (PzH) 2000 HU önjáró tüzérlöveg, valamint az üzemeltetéshez szükséges C4I tűzvezető konténerek.
Megérkezett a Panzerhaubitze 2000 DTT (Driver Trainer Tank) vezetéstechnikai kiképzési eszköz is, amit kiegészít két, egyenként 25 tonnás szimulátortorony. A KMW Hungary Kft. munkatársai felkészítették a 101. tüzérosztály katonáit a rendszer használatára, amit azóta több hadgyakorlaton, legutóbb júniusban Saber Guardian 2025-ön is sikeresen alkalmaztak.
Magyar lövésznek magyar páncélos
A többek között korszerű digitális kommunikációs, célkijelölő eszközökkel és hazai gyártású automata kézifegyverekkel felszerelt lövészkatonák szállításáról a Zalaegerszegen készülő Lynx KF41-es gyalogsági harcjárművek gondoskodnak. A német Rheinmetall cég által fejlesztett lánctalpas lövészpáncélos többek között 30 milliméteres gépágyúval és irányított páncéltörő rakétával tudja a gyalogság harcát támogatni.
A mintegy ötventonnás Lynx vagy magyarul Hiúz páncélosból az első, még Németországban gyártott példányt 2022. október 15-én vette át a Magyar Honvédség, a már megrendelt további 208 példány – amelynek háromnegyedét a zalai megyeszékhelyen gyártják le – 2030-ig érkezik meg a csapatokhoz,
első körben a hódmezővásárhelyi Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárt szerelik fel az új technikával, ahova eddig közel félszáz darabot szállítottak le. A Lynx megrendelési csomagban kilenc, a már említett Leopard 2-es tank alvázra szerelt – Buffalo vontató járművet, valamint kilenc, szintén Leopard 2-es alvázra épített hídvetőt is kap a Honvédség. A 2020 augusztusában megkötött szerződés szerint a program teljes költsége meghaladja a kétmilliárd eurót. A zalaegerszegi gyár felépítése pedig hatvanmilliárd forintba került.
A 2021 májusában született szerződés szerint a magyar lövészpáncélosokra a StrikeShield aktív védelmi rendszer kerül. A berendezés körkörösen képes elhárítana az irányított páncéltörő rakétákat, RPG-ket, gránátokat.
A beszerzés összege mintegy 140 millió euró.
Heten vannak
A Rheinmetall közleménye szerint a Magyar Honvédségnek hét változatban szállítja majd a Lynx harcjárműveket:
- Gyalogsági harcjármű – az alapváltozat
- Mobil harcálláspont – a parancsnoki verzió
- Felderítő
Tüzérségi felderítő / megfigyelő
- Önjáró aknavető – 120 mm-es NEMO félautomata aknavetővel felszerelt változat, amelyekből 24 darabot rendszeresít a Honvédség.
- Mentő, sebesültkihordó
- Sofőrkiképző – fegyverzet nélküli jármű harcjárművezetők kiképzéséhez
Várhatóan külön beszerzés keretében a gépesített lövészegységek közeli légvédelmét is
Lynx alvázra szerelt, körkörös radarérzékelőkkel felszerelt gépágyús és Mistral rakétás, Skyranger önjáró csapatlégvédelmi rendszerek fogják biztosítani.
A prototípus kialakítását már megrendelte Magyarország. Meg nem erősített sajtóhírek szerint Magyarország 18 darab Skyranger 30 légvédelmi járművet tervez vásárolni.
Török sárkányból magyar ló
A lövészdandárok feladatát támogatják a speciális felépítményekkel is készülő Gidrán és Nomád 4×4-es, aknavédett, moduláris páncélzatú terepjáró harcjárművek.
A török–magyar koprodukcióban készülő Gidrán páncélozott terepjárót több százas nagyságrendben tervezi a honvédség rendszeresíteni. Bár a Gidrán alapját a törökök adták, viszont a honvédség járművei teljes mértékben a magyar igényekre lettek szabva: a híradó rendszer felépítését, a felderítő eszközök képességeit, illetve az azokat kiszolgáló informatikai hátteret is magyar szakemberek tervezték és határozták meg.
A legutóbbi, 2025 júniusában átvett szállítmánnyal együtt összesen már 104 darab Gidránja van a Magyar Honvédségnek. Az alakulatokat folyamatosan fegyverzik fel az új járművekkel.
A magyar Gidránokra az ASELSAN SARP stabilizált, távvezérlésű tornyot szerelték, erre 7,62 milliméteres közepes vagy 12,7 milliméteres nehézgéppuska, illetve 40 milliméteres automata gránátvető erősíthető fel. A járművekhez az ASELSAN SEDA–V akusztikus lövésdetektort is megvásárolta a Magyar Honvédség. Ez az érzékeny mikrofonrendszer segítségével képes meghatározni és a jármű személyzete számára megmutatni, honnan lőttek a Gidránra. Emellett automata tűzoltó berendezés vagy akár nagy teljesítményű csörlő is felszerelhető rá.
Egyes járművek a PzH–2000-es önjáró lövegeket segítik: híradó informatikára, tűzfeladatok tervezésére, illetve a célok felderítésére használják őket. A honvédség már tesztelte a Gidrán 120 milliméteres aknavetőt hordozó változatának prototípusát is.
A kisebb típustestvér, a Nomád információnk szerint túl van az úgynevezett „nyúzópróbán”, várhatóan a szolnoki különleges műveleti egységnél jelenik majd meg először.
Bővülő légierő
További Gripenek beszerzésével erősítik a légierőt.
A svéd JAS–39-es harcászati vadászbombázókból további négy érkezik Kecskemétre, ezzel 18-ra emelkedik a számuk.
2021. augusztusában döntés született a Honvédség Gripen-flottájának modernizációjáról is, amely tartalmazza a radar, illetve a fegyverzet továbbfejlesztését is. A fejlesztés során a magyar Gripenek új MS20 Block 2 szoftvercsomagot kapnak, modernizálják a radarokat Mk.4 szintre (ezzel 70 százalékos felderítésitávolság-növekedés várható), illetve a METEOR és IRIS-T rakéták, valamint a GBU–49 lézer-GPS kombinált vezérlésű bombák is bevethetővé válnak a fejlesztés után. Az irányított bombák hatékony használatát a legutóbbi, Saber Guadian 2025 hadgyakorlaton is bizonyították a honvédség vadászbombázói.
Szintén a Szentgyörgyi Dezsőről, a magyar légierő legeredményesebb vadászpilótájáról elnevezett légibázis ad otthont a magyar többségi tulajdonú cseh Aero Vodochody által gyártott 12 L–39 haladó harci kiképző és felderítő sugárhajtású gépeknek. A gép elődtípusa, az L–39 Albatros korábban is szolgált a Magyar Honvédségnél, de a mostani változat minden ízében megújult.
A Gripenekre felkészítő, digitalizált pilótafülkével, korszerű hajtóművel rendelkező L–39 Skyfox gépeket 2025-től szállítja le a gyártó, az első három repülőgép néhány hete landolt Kecskeméten.
A haderőfejlesztés kezdetén a Magyar Honvédség a cseh Zlin Aircraft cégtől vásárolt hat darab Zlin Z–242L és két darab Zlin Z–143LSi típusú kiképző- és futárrepülőgépet. Ezeket a légcsavaros gépeket a Magyar Légierő pilótaképzésének első fázisában használják. A gépek a 86. Szolnok helikopterbázison állomásoznak. A Zlin Z–242L egy kétszemélyes, dugattyús motoros kiképző repülőgép, míg a ZlinZ–143LSi egy négyüléses, szintén dugattyús motoros gép, melyet futárfeladatokra is használnak.
A nyolc darab Zlin gép beszerzése a Magyar Honvédség kiképzési kapacitásának megújítását célozta.
Bővül a géppark két brazil gyártású katonai szállítórepülőgéppel is.
A 2000-es években kifejleszett KC–390-es korszerű, hátsó rámpával felszerelt közepes taktikai szállítórepülőgép. A két sugárhajtóműves, gyors, tábori körülmények között is üzemeltethető gép utántölthető a levegőben, és képes a Gripeneknek is átadni üzemanyagot, és akár korszerű mobil egészségügyi egységet is a fedélzetére lehet telepíteni.
A C–130 Hercules modern kihívója több mint húsz tonna hasznos terhet, akár kisebb páncélozott járműveket is képes szállítani.
Szintén a haderőfejlesztési program kezdetén szerzett be két darab Airbus A319-es, csapatszállításra használt gépet a honvédség. A 2018-ban átvett repülőgépek a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál állomásoznak Kecskeméten. Az A319-es egy kéthajtóműves, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, melyet az Airbus fejlesztett ki.
A honvédség a használtan beszerzett A319-eseket katonák szállítása mellett többek között légiegészségügyi evakuálásra is beveti, amint az az észak-macedóniai tűzeset sérültjeinek hazaszállításakor is történt, illetve kiemelt szerepet kapnak a válságövezetekből való kimenekítés során, ahogy az Kabulban vagy most a Közel-Keleten történt.
Hat éve, 2018 júniusában írt alá szerződést a Magyar Honvédség az Airbus Helicoptersszel húsz H145M helikopter beszerzésére. A helikoptereket 2019 és 2022 között szállították le fokozatosan és állították hadrendbe.
A H145M helikopterek a Magyar Honvédség könnyű, többcélú helikopterflottáját erősítik.
A gépek HForce fegyverrendszerrel vannak ellátva, és a géppuskák és gépágyúk mellett rakétafegyverzettel (70 mm-es rakéták és Spike) tervezik felszerelni őket. A beszerzéshez kapcsolódóan 60 magyar pilótát és műszaki szakembert képeztek ki a H145M típusra. A helikopterek és a kiszolgáló eszközök beszerzése összesen mintegy 105 milliárd forintba került.
Folyamatosan érkeznek az Airbus H225M közepes taktikai szállítóhelikopterek példányai. A tíz szállító és hat különleges műveleti célra felszerelt gépből álló flotta 2025 végére lesz teljes.
A Caracal névre is hallgató, H225M helikoptert csapatszállító, sebesültszállító, és katonai kutató-mentő feladatokra egyaránt használhatják, de alkalmazható a kirakott deszant vagy a földi csapatok támogatására is.
Rakétások Győrben és Budapesten
A földi telepítésű légvédelem fejlesztése is folyamatos.
Az Ukrajnában már eredményesen bevetett közepes hatótávolságú NASAMS rakétarendszer legmodernebb, harmadik generációját hat plusz egy üteg fogja képviselni a honvédségben győri és budapesti telepítéssel.
A radarokkal és optikai érzékelőkkel támogatott rakétaindítók, radarok első példányai 2023-ban érkeztek meg a győri légvédelmi rakétaezredhez.
A program elején a Honvédség Mistral 3 rakéták szerzett be hőkamerákkal együtt a kis hatótávolságú légvédelmi tűzegységei modernizálásához.
Ezzel együtt megkezdődött a radaros tűzvezetési pontok modernizációja is. Később egy, Mistral rakétákat célzó közös európai beszerzési programhoz is csatlakozott Magyarország.
Az izraeli Vaskupola rendszer szemeként világhírnévre szert tevő ELTA ELM–2084, többcélú, mobil radarokat is rendelt hazánk,
a 11 elemből álló rendszer a tervek szerint 2028-ra készül el.
Nem csak ruházkodnak
Kevésbé látványos, azonban a harcoló egységek szempontjából a legfontosabb a ruházat, személyi felszerelés, illetve a kézi és hordozható lövész, illetve páncélelhárító fegyverek beszerzése.
A cseh CZ fegyvergyárral kötött megállapodás értelmében Magyarországon gyártják licenc alapján a Honvédség kézi fegyvereit: a CZ Bren 2 gépkarabélyt, a Scorpion EVO3 géppisztolyt és CZ P-07 és P-09 pisztolyokat.
Magyarország is rendszerbe állította a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli lövegek elvén működő többfunkciós gránátvetőt, a megrendelés értéke 2019-ban 429 millió svéd korona, vagyis mintegy 55 millió dollár volt.
2021. július 14-én szerződés született izraeli Spike páncéltörő rakéták beszerzéséről.
A gyalogosan is hordozható indítóállványok is beszerzésre mellett az irányított rakéták nagy hatótávú változata kerül a Lynx lövészpáncélosokra, valamint a honvédség helikoptereire is.
2022 december 9-én
a Dynamit Nobel Defence (DND) céggel a RGW 110 kézi páncéltörő fegyverekről beszerzéséről és hazai gyártásáról írtak alá szerződést.
A Magyar Honvédség HERO típusú „öngyilkos drónokat” is rendelt, sőt az eszközök egy része hazánkban készülhet.
A HERO ciráló lőszerek több féle méretben és hatótávval érkeznek a tíz kilométeres hatósugarú, egy személy által is hordozható változattól a mélységi, páncélozott vagy megerősített célok elleni csapásmérésre képes, gépjárműről indítható változatig.
A csillaggarázs egyre kevésbé játszik
Az új technikai eszközök, például az Airbus helikopterek és Leopard harckocsik elhelyezésére és üzemeltetéséhez is szükség van új létesítményekre.
Szolnokon új hangárok, Tatán pedig tankok tárolására alkalmas telephelyek épülnek. Sorban újulnak meg a laktanyák épületei, kiszolgáló egységei. Napirenden van a kecskeméti légibázis további fejlesztése is.
Nemcsak a régi objektumok újulnak meg, Szolnokon, a Thököly úti régi laktanya területén egy új katonai komplexum épül fel, kizárólag magyar költségvetési forrásokból építik meg.
Az 59 milliárd forintos beruházással épülő szolnoki laktanyában kap helyet a külnleges rendeltetésű műveleti parancsnokság és a regionális különleges műveleti komponens parancsnokság.
A beruházás első fázisa 2026-ra készül el.
Ha az utolsó gombig nem is, de…
Minden hadsereg működését jelentősen befolyásolja, hogy felszerelése mekkora arányban hazai termék, milyen szinten önellátó bizonyos védelmi ipari termékekből az ország.
A magyar hadiipar a rendszerváltást követően szinte teljesen leépült, az iparág újjáépítése 2016-tól kezdődően vált strukturált, intézményesített folyamattá, amely szorosan összekapcsolódik a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programmal és az aktív kormányzati szerepvállalással.
A haderőfejlesztés és a hazai védelmi ipar egyik fellegvára a zalaegerszegi székhelyű Rheinmetall Hungary Zrt., amelynek futószalagjáról az alapkőletételtől számított három éven belül, 2023 végén le is gördült az első magyar gyártású KF41 Lynx típusú páncélozott gyalogsági harcjármű, az eszközt hosszas tesztelést követően tavaly vehette át a honvédség. A magyar szakképzett személyzet által alkalmazott legújabb gyártási és terméktechnológiák eredményeként a legmagasabb minőségű járműveket adják át a Magyar Honvédségnek.
A Rheinmetall Hungary zalaegerszegi, világszínvonalú üzemében a jövőben a KF41 Lynx mellett más haditechnikai eszközöket is terveznek gyártani és fejleszteni.
A magyar fél és a Rheinmetall Landsysteme 2023 végén kötött megállapodást egy új közös fejlesztésű harckocsi létrehozására Rheinmetall KF51 Panther névre keresztelt harckocsi prototípusára építve.
A magyar állam 288 millió eurót fektet a projektbe, amely hetven magyar mérnök és a zalaegerszegi Rheinmetall harcjárműgyár bevonásával egy automata töltős 120 mm-es löveggel felszerelt korszerű harckocsit fog eredményezni a tervek szerint.
Várpalotán épül, bővül jelenleg is Európa egyik legmodernebb közepes és nagy kaliberű lőszergyára a magyar állam és a német Rheinmetall vállalat közös beruházásaként.
A Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum mintegy kétszázmillió euróból valósul meg. A 150 hektáron működő hadipari komplexum része lesz egy robbanóanyagot gyártó üzem is, ahol RDX-et fognak előállítani, valamint ide fog költözni a tervek szerint az ausztriai székhelyű, de magyar állami tulajdonú aknavetőket és lőszereket gyártó vállalat: a Hirtenberger Defence Systems is. A lőszergyár a hazai igények kielégítése mellett jelentős részben exportra fog termelni.
Gyulán épített heliopteralkatrész-gyárat az Airbus.
Az új létesítmény az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában fog működni. Az Airbus birtokolja a részvények többségét. Az ipari parkban létesült egy felületkezelő üzem is, a vállalkozás az Airbus alaktrészgyárának a speciális igényeit elégíti ki.
A cseh CZ fegyvergyárral 2018-ban kötött megállapodás értelmében Magyarországon gyártják licenc alapján a Honvédség kézi fegyvereit.
A honvédség kézi fegyvereinek előállítasa a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. kiskunfélegyházi, zöldmezős beruházás keretében felhúzott, korszerű üzemében történik.
2022 szeptember végén került nyilvánosságra, hogy a csehországi Aero Vodochody a.s. repülőgépgyár nyolcvanszázalékos tulajdonrésze magyar érdekeltségbe került. A patinás cseh gyártó készíti a honvédség L–39 Skyfox harcászati kiképző gépeit, de többek között bedolgozik a brazil KC–390-es programba is.
A német–izraeli hátterű Dynamit Nobel Defence (DND) magyar leányvállalata új üzemet létesít Vecsésen,
ahol az RGW páncéltörő családhoz gyártanak először alkatrészeket, majd később komplett eszközöket is.
A Rába Autóipari Holding Nyrt., a Gidránokat eddig gyártó NUROL Makina, valamint az N7 Holding Zrt. egy közös győri gyártóüzem létrehozásán dolgozik.
A gyár hazai és exportigényeket egyformán kiszolgál majd a tervek szerint. A gyártás jogi keretét biztosító közös vállalatának: a Gidrán Páncélozott Járművek Kft. létrehozására vonatkozó szerződést 2023 végén írták alá Győrben.
Szintén fontos megállapodás, hogy a HM Currus Zrt., a KMW Hungary Kft. és a német KMW+Nexter Defense Systems (KNDS) vállalatok szándéknyilatkozatot írtak alá a KNDS cég által szállított harckocsik és önjáró lövegek üzemeltetéséről, illetve karbantartásáról. A jövőben a cégek közösen végzik majd a tatai és gödöllői telephelyeken a Leopard 2 harckocsik és a PzH2000 páncélos lövegek üzemeltetését és karbantartását.
A fentieken kívül is számos hadiipari üzem, vállalkozás működik Magyarországon az optika, elektronika, radartechnika, hírközlés, drónok, kézi fegyverekhez való lőszer, radiológia, biológiai és vegyvédelmi eszközök, különleges járművek gyártása, fejlesztése területén.
Új honvédséghez új gondolkodás
Az új eszközök hadrendbe állításával párhuzamosan a szervezeti kultúrát is fejleszteni kellett. Ezt szolgálta a generációváltás a parancsnokoknál, a jogszabályi keret megváltoztatása és a katonai identitás erősítése.
A modern harcterek tapasztalatait leszűrve láthatjuk azt, hogy új képességek keletkeznek, ezeket meg kell ismernünk és fel kell építenünk a honvédségben, és a meglévő képességeinket folyamatosan karban kell tartani
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 205 márciusában a magyar véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén mondott beszédében. A tárcavezető hozzátette:
a magyar katona nélkül ez az egész rendszer nem működhet, ezért az elmúlt néhány évben igen nagy lépéseket tettünk a toborzás területén is.
A tartalékosok száma nagy mértékben megnőtt, 2024 közepe óta közel ötezren csatlakoztak a honvédséghez, és közülük minden tizedik hivatásos katona lett.
A kormány számára a magyar katona anyagi és erkölcsi megbecsültsége kulcsfontosságú: 2010 óta több mint háromszorosára emelkedett az állomány átlagbére, kétszámjegyű illetményemelés történt 2022-ben és 2024-ben, 2026 elején pedig hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák.
A szerződéses állomány megújításában és bővítésében kiemelt szereppel bír az Embert a vasra! kampány. A toborzási program harmadik köre 2025 tavaszán indult el, a 2023-ban indított kampány lényege, hogy az új haditechnikával felszerelt alakulatokhoz fiatalokat hívjanak a seregbe.
Az Embert a vasra! kampánysorozat első két fázisa kiválóan teljesített, Hódmezővásárhelyen a Kinizsi Páncélozott Gyalogdandárnál a Lynxek, Tatán pedig a Klapka Páncélosdandár tüzérosztályánál a PzH 2000-es önjáró lövegek mellett ma már kiváló alegységek működnek. A harmadik körben az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezredhez, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezredhez, az MH Katonai Rendészeti Ezredhez, valamint az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandárhoz toboroznak.
A jelentkezőknek az alapkiképzés során is minimum havi bruttó 737 ezer forint kezdő fizetést, egyszeri szerződéskötési díjként bruttó háromszázezer forintot, Szép-kártya-juttatást, utazási költségtérítést, ingyenes laktanyai elhelyezést vagy lakhatási hozzájárulást, üdülési lehetőséget, egészségügyi ellátást és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kínál a Magyar Honvédség. A magas belépő illetmény és az ahhoz igazított bér nemcsak az új katonáknak jár, hanem az alegységnél szolgáló többi katonának is.
A társadalom elismeri a honvéd középiskolák tevékenységét, amit az is bizonyít, hogy a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskolába és Kollégiumba tízszeres a túljelentkezés, a folyamatosan fejlődő hódmezővásárhelyi, szolnoki és nyíregyházi tagintézményei pedig a közeljövőben az önállósodás útjára lépnek.
A toborzásban nagy szerepe van a kadét programnak is. A 2018/19-es tanévben 54 partneriskolával, 1723 kadéttal indult meg a Honvéd kadétprogram, a most lezárult tanévben 155 partneriskola van, és a kadétok száma megközelíti a 11 ezret. Mintegy háromszor több iskola és hatszor több kadét van az induláshoz képest. Szintén az alapok kialakítását szolgálja a Honvédelmi Sportszövetség, amely azért jött létre, hogy a sport erejével hatva a fiatalok gondolkodásmódjára, fejlesztve fizikai felkészültségüket bevigye a közoktatásba, nevelésbe a honvédelem ügyét, a honvédelmi ismereteket.
A fiatalok elérését szolgálja az általános iskolákban a Hadapród program, a középfokú tanintézményekben az említett Honvéd kadétprogram és a honvédelem tantárgy oktatása, és a felsőoktatásban a Mészáros Lázár-ösztöndíj.
A legnagyobb figyelem most a 14–19 éves korosztályra összpontosul. A 2024/25-ös tanévben 140 iskolában 125 katonaoktató közel 15 ezer fiatalnak tanította a honvédelem tantárgyat.
A cél egy olyan új generációt nevelni, mely a nemzeti függetlenségéért hajlandó felelősséget vállalni és tenni is – talán ez a legfontosabb része, alapja a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak.
