Csütörtökön hivatalosan is átadták az Airbus új gyulai gyárát, ahol a termelés is elindult. Palkovics László technológiai és ipari miniszter helyszínen elmondott szavai szerint történelmi pillanat, hogy a gyár megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz, mint mondta, ilyen jogosultsággal nem sok ország rendelkezik.
Hozzátette, az üzem létrejöttével több első dolgot lehet Gyulán és Magyarországon ünnepelni. Olyan jármű, a helikopter került be a magyar technológiai és műszaki termékportfólióba, amely még nem volt, még akkor is, ha csak alkatrészt gyártanak hozzá.
A gyáravatóval Gyulának ismét van high-tech ipara; az Airbus Helicopters pedig az első cég Magyarországon, amely segít a magyar hadiipari ötletek valóra váltásában
– mondta.
A miniszter emlékeztetett, négy éve döntöttek arról, hogy 220 milliárd forintból fejlesztik a hadiipari technológiát. Tegnap a kormány további 250 milliárd forint hadiipari célú felhasználásról határozott, amiből további vegyesvállalatokat hoznak létre és újabb gyárakat építenek.
Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, mától nincs Airbus-helikopter Gyula nélkül. Elmondta, a kormány a szerdai ülésén tíz pontot fogalmazott meg a válságból való kilábalás érdekében, az egyik pont a hadiipar fejlesztése, a másik a külföldi tőkebeáramlás növelése. Az Airbus Európa egyik vezető hadiipari vállalata; a két éve alapított Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben pedig a magyar állam harmincszázalékos tulajdonos, így személyesen is érintett a vállalat sikerében – húzta alá.
Andreas Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary Kft. vezérigazgatója felelevenítette, hogy négy éve írták alá a megállapodást, két éve alapították a vegyesvállalatot, múlt pénteken kapták meg az EASA engedélyét. Bár még nem készült el minden, a termelést el lehet kezdeni, ami egy gyár életében a legfontosabb nap.
Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, jelenleg ötven embert alkalmaznak a gyulai gyárban, ez év végére tovább nő majd, és néhány éven belül szeretnék elérni a 250 fős alkalmazotti létszámot.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP), Gyula polgármestere a köszöntőjében emlékeztetett: a Békés megyei fürdővárosban negyven éve hozták létre az utolsó gyárat, ami harminc éve bezárt. Most a gyulai gazdaság új korszaka kezdődik, amelynek alapelve a képzett szakemberek tudására épülő iparfejlesztés.
Az Airbus gyulai gyárának építése 2020 decemberében kezdődött. Korábbi közlés szerint a központ mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre, ennek felét gépek és eszközök beszerzésére fordították. A 13 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő. A gyulai gyár lesz ezen alkatrészek esetén a teljes Airbus-család egyedüli ellátási pontja. Az alkatrészgyár mellett épül egy 3100 négyzetméteres felületkezelő üzem is.
Az Airbus piacvezető a polgári helikopterek gyártása terén, 2020-ban a piac 48 százaléka volt az övék. Jelenleg világszerte nyolc országban van telephelyük, a kilencedik lesz a magyarországi, Gyulán.
Borítókép: A gyulai gyár építése 2020 decemberében kezdődött (Fotó: Airbus Helicopters/Eczeti György)
