Vasárnap nem sokkal az esti urnazárás után kiderül, hogy a következő négy évben kik foglalhatnak helyet a 3176 település képviselő-testületeiben és polgármesteri székeiben. A választás ugyanis a szokásoknak megfelelően egyfordulós lesz. Érvényességének nem feltétele, hogy a választóknak legalább a fele az urnákhoz járuljon. A kívánalom csupán az, hogy legyen érvényes szavazat. A tisztségeket azok tölthetik be, akik a voksok többségét megkapják. Vasárnap 10743 szavazókörben voksolhatnak a jogosultak. Az előzetes felmérések szerint a választópolgárok csaknem hatvan százaléka úgy tervezi, élni fog állampolgári jogával. Budapesten néhány százalékkal nagyobb az érdeklődés, mint más településeken. Az Országos Választási Iroda adatai szerint a 3176 polgármesteri helyre 8834-en pályáznak. A 17 ezer képviselői posztot hatvanezren szeretnék betölteni.
A szavazás rendje a különböző típusú településeken eltérő. A tízezernél kevesebb lakost számláló helységekben egyéni listás – kislistás – szavazásra kerül sor: egyetlen szavazólap tünteti fel a választható személyeket. A polgárok 2–8 név mellé tehetnek ikszet, ilyen létszámú lesz a képviselő-testületük. Ezeken a településeken összesen 41600 jelöltet tartanak számon, de csak 14600-an választhatók meg. Az indulók többsége független. A tízezernél nagyobb lélekszámú városokban, a budapesti kerületekben és a megyei jogú városokban vegyes rendszer működik: a mandátumok hetven százalékát egyéni választókerületekben, harminc százalékát pedig töredékszavazatok alapján kompenzációs listáról osztják ki. Az egyéni kerületekben 1600 mandátum sorsa dől el, a szavazólapokon azonban 8600 név szerepel. A kompenzációs listákról a hétezer jelölttel szemben 641-en juthatnak tisztséghez. A 19 megyei képviselő-testületben 391 képviselőnek jut hely, a fővárosiban pedig 33-nak. A megyei és a fővárosi listákon 2200-an kívánnak mandátumot szerezni.
Budapesten négy párt állított főpolgármester-jelöltet és listát: a Fidesz–KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika. Felmérések szerint Tarlós István, a Fidesz– KDNP jelöltje nagy eséllyel indul a városvezetői posztért. Horváth Csaba, Staudt Gábor és Jávor Benedek népszerűsége jóval kisebb. A huszonhárom fővárosi kerület polgármesteri tisztségeiért 81-en indulnak. A Fidesz–KDNP 23, az MSZP 22, a Jobbik 15, az LMP 11 jelöltet állított. Civil szervezetek is részt vettek a jelölésben.
A választási iroda közlése szerint most nem lesz órákig tartó sorban állás a szavazófülkék előtt. Állandó lakóhelyüktől távol csak azok voksolhatnak, akik június 16-ig másutt ideiglenes lakhelyet, újabb nevén tartózkodási helyet létesítettek. Az igazolást az állandó lakóhely jegyzője tegnap délután négy óráig adhatta ki. Mindössze néhány ezer ilyen szavazóval számolnak.
Voksolni csak személyesen, az augusztusban postázott értesítő szerinti szavazókörben lehet. Ennek címét ajánlatos ellenőrizni, hiszen a hatóságok – a lélekszámtól függően – tavasszal több helyütt átrajzolták a választókerületek határait. Vasárnap az országban több mint nyolcmillió személy élhet választójogával, Budapesten egymillió-négyszázezren voksolhatnak.
Október 3-án a fővárosiak négy szavazólapot kapnak, ezeken a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, saját képviselőikre és a Fővárosi Közgyűlés pártlistáira szavazhatnak. A 23 megyei jogú városban a polgármesterre és a képviselő-testület tagjaira voksolhatnak a választók. A többi településen élőknek három szavazólapot kell kitölteniük: ezeken a polgármesterről, a képviselő-testületről és a megyei közgyűlés listáiról dönthetnek. A szokásnak megfelelően a jelöltek és a jelölő szervezetek neve mellé ikszet vagy keresztet kell beírni. A választóknak a szavazólap átvétele előtt érvényes okmánnyal igazolniuk kell személyazonosságukat és lakcímüket. A pártok és más jelölő szervezetek 29 ezer delegáltat küldtek a választási és a szavazatszámláló bizottságokba. Vasárnap megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjait is. Ilyen voksolás 1600 településen lesz, és 15600 jelölt indul a posztokért.
Az államfői hivatal közlése szerint a hagyománynak megfelelően Schmitt Pál az urnazárás után a választási központba látogat. A központ – átmeneti szünet után – ismét a belvárosi Duna Palotában működik majd.
Rövidebb kampánycsend. A tavasszal elfogadott új jogszabály szerint a kampánycsend most csak egy napig tart. A választók befolyásolása hirdetésekkel és más módokon október 3-án 0 órától este hét óráig tilos. A kampánycsendet a rendszerváltozáskor azzal indokolták: időt kell hagyni a választóknak, hogy meghozzák döntésüket. A legtöbb európai országban nincs kampánycsend, mert azt a véleménynyilvánítás akadályának tekintik.
Auschwitz II
Sulyok Tamás Auschwitzban emlékezett meg a holokauszt áldozatairól
