Magyar prioritások

Ritka lehetőség – így jellemezte tegnap Martonyi János a január elsején kezdődő magyar uniós elnökséget. A külügyminiszter A magyar soros EU-elnökség prioritásai című vitanapon az Országgyűlés felsőházi termében a civil szervezetek képviselői előtt beszélt a ránk váró feladatok, illetve a – várhatóan november végére összeálló – magyar elnökségi program sarokpontjairól.

Javuló kapcsolatok. Jelentősen javultak Magyarország kapcsolatai minden szomszédjával az utóbbi négy-öt hónapban – állapította meg Martonyi János külügyminiszter külföldi nagykövetek előtt a Magyar Külügyi Intézetben tegnap. Megélénkült a visegrádi együttműködés, Magyarország erősíti délkeleti politikáját, és a korábbinál szélesebb értelmű Közép-Európa-politikát folytat – mondta a külügyminiszter, aki Változások Magyarország külpolitikájában a kormányváltás óta címmel tartott előadást. (MTI)

A külügyminiszter szerint az elnökség idején közvetett módon lehet majd a magyar prioritásokat beépíteni az uniós programokba, ám mivel több esetben az EU és Magyarország érdekei egybeesnek, így ezekben a kérdésekben könnyebb megtalálni a közös nevezőt. Martonyi János elmondta, a magyar elnökségi programban több lényeges, az unió számára égető kérdés is szerepel, így az EU-állampolgároknak biztonságot, kiszámíthatóságot garantáló közös energiapolitika; a felzárkóztatást segítő, hatékony kohéziós, illetve vízpolitika kialakítása. A program olyan fontos elemeket is tartalmaz, mint az uniós mezőgazdaság távlati lehetőségei vagy az EU–2020 stratégia több sarokpontja: a szegénység elleni küzdelem, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás fokozása, de a roma populáció kérdése, a kulturális sokszínűség, az uniós demográfia és családpolitika sem hiányzik majd belőle.
Az elnökségi felkészüléssel megbízott Győri Enikő elmondta, 2011 az önkéntesség éve lesz, így a magyar elnökség alatt számos, a közösségi önkéntes munkához kötődő rendezvényt szerveznek. Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár számtalan várható programsorozatot említett, így méltón ünnepeljük meg Liszt Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulóját, míg Európa fővárosaiban bemutatjuk azon kiváló magyar művészek – fotósok, filmrendezők, képzőművészek – alkotásait, akik az utóbbi évszázadokban gazdagították a kontinens kultúráját. A technikai készenlétről Robák Ferenc kormánybiztos elmondta, mind a gödöllői kastély, mind a Néprajzi Múzeum felújítása a terveknek megfelelően halad. Megemlítette: november elején meghívták az elnökségben utánunk következő lengyel delegációt arra a rendezvényre, ahol kiválasztják a hazai események magyar borait, így talán elképzelhető lesz, hogy a lengyel elnökség idején is magyar borok kerülhetnek majd az asztalra.