Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt úgy látják: több fontos tényező együttes jelentkezése kínál lehetőséget a romaprobléma kezelésére hazánkban és Romániában. Az egyik, hogy az Európai Unióban jelenleg „a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai esztendeje” zajlik. Emellett a nyugati – Balog államtitkár kifejezésével szólva – „célországok” éppen ezekben a hónapokban érthették meg a franciaországi helyzetből, illetve a romániai és bulgáriai bevándorlókkal szembeni hatósági fellépésből, hogyan gyűrűzik tovább a baj, ha a „kiinduló országokban” nem sikerül rendezni e problémát. További tényező, ami segíthet, hogy ráirányíthassuk az unió figyelmét a kérdésre: a jövő év első felében magyar EU-elnökség lép hivatalba. Egy európai parlamenti rendezvényen ezért jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egyik fő feladatuknak az európai roma keretstratégia kidolgozását tartják. Tőkés László EP-alelnök (Európai Néppárt) megvilágította: messzemenően európai ügy a rendszerváltozás óta csak romló helyzetű cigányság felemelkedése, de ugyanennyire nemzetpolitikai is. Kevésbé ismert példaként említette: Erdély-szerte sok asszimilálódó vagy elöregedő településen a magyar ajkú cigányok jelenléte miatt lehet fenntartani a magyar anyanyelvű oktatást.
Tőkés szájtépő populista demagógiának nevezte azt az EP-beli szocialista–liberális érvelést, amely csak „az európai polgárok szabad mozgása” szemszögéből közelít a kivándorláshoz, mellőzve a romák azon jogát, hogy a szülőföldjükön boldogulhassanak. Balog Zoltán kifejtette: a tervezett európai roma keretstratégia részeként át kell tekinteni, hogy a szociális ellátórendszerek kellően segítik-e a munkavállalást és végső soron az otthonmaradást. Az államtitkár elmondta, fel kell kutatni a probléma kezelésének tagországi és térségi sikeres gyakorlatait; soros uniós elnökségünk idején pedig be kell mutatnunk a nagyvilágnak a magyar–cigány együttélés pozitív példáit történelmünkben és kultúránkban.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
