Papcsák: A pannon polip bögyében vagyok

Szabályos leleplezőnek szánt írást tett közzé a Népszava Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztosról. A legsúlyosabb kritika a képviselővel szemben az, hogy álláshalmozó, miközben a szerzők megpendítik az összeférhetetlenséget is. A szocialistáknak és párthű szócsövüknek a legnagyobb gondjuk mégsem ez lehet a kormánybiztossal, hanem sokkal inkább az, hogy Papcsák és munkatársai erős elszántsággal igyekeznek felgöngyölíteni az elmúlt évek alatt nyélbe ütött gyanús, kormányzati ügyleteket.

Papcsák Ferenc Zugló egyéni országgyűlési képviselője, a Fővárosi Közgyűlés tagja, az elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatok kormánybiztosa. Közéleti munkáját a középiskolás évek alatt kezdte meg, 1983-ban Állami Ifjúsági Nívódíjjal ismerték el. 1989-től a Bibó István Szakkollégium választmányának elnöke, valamint a Magyar Emberi jogi Liga választmányának tagja volt. 1992-ben részt vett a Fidesz delegáltjaként az első szabad romániai választások ellenőrzésében. 2002–2006 között országgyűlési képviselőként a Fidesz–KDNP támogatásával a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5. számú választókerületben élőket képviselte a parlamentben. 2006 őszétől pedig tagja a fővárosi önkormányzat közgyűlésének, valamint alelnöke a pénzügyi és közbeszerzési bizottságnak. A jelenlegi ciklusban Budapest 21. számú választókerület Fidesz– KDNP országgyűlési képviselőjeként végzi munkáját, és Zugló polgármesterjelöltjeként indul a Fidesz–KDNP színeiben. Papcsák Ferenc házas, két gyermek édesapja, és civilben a Papcsák ügyvédi iroda vezetője.

A Népszava több évre visszamenőleg átvilágította az ön képviselői, ügyvédi és üzleti tevékenységét. Az egyik önre nézve legsúlyosabb állításuk az, hogy ön összeférhetetlenségbe keveredett, amikor fővárosi képviselőként beült a Főkert Zrt. felügyelőbizottságába, miközben a konkurenciához tartozó egyik magáncég jogi képviseletét is ellátta.
– Ez nem volt összeférhetetlen, mégpedig azért nem, mert számtalan olyan szereplő van a piacon, amelyek egymásnak nem konkurensei. Ugyanazon a piacon működnek, versenytársak, de valójában mindenki tudja, hogy milyen árakkal dolgoznak. Itt ugyanis egységárak vannak, vagyis a fővárosi parképítési munkáknál mindenki pontosan tudja, mi mennyibe kerül.
– De akkor sem bevett szokás, hogy egy cég jogi képviselője beleláthasson felügyelőbizottsági tagként az ugyanazon a piacon működő másik cég gazdálkodásába…
– Ilyen probléma nem merült fel. Ebben én akkor nem láttam semmi kivetnivalót. Később, amikor valaki felvetette nekem ezt a problémát, lemondtam erről a tisztségről.
– Azt is a szemére vetik, hogy a feleségével közös családi cégük is ugyanezen a piacon tevékenykedik.
– A feleségem 1993 óta egyáltalán nem dolgozik ezen a piacon, és ő egyébként sem közszereplő. A magánéletembe való súlyos beavatkozásnak tekintem a szocialisták ilyen jellegű megnyilvánulásait.
– Amiatt is támadják önt, hogy az első Orbán-kormánynak is dolgozott ügyvédként, miközben országgyűlési képviselő is volt.
– Büszke vagyok rá, hogy az Orbán-kormánynak dolgozhattam ügyvédként, és arra a munkára, amit elvégeztünk. Azóta egyébként semmilyen állami megrendelést nem vállaltam. Az elmúlt nyolc évben öszszesen két ilyen típusú megbízásom volt: az egyik egy megyei, a másik pedig egy helyi önkormányzattól. Tehát jellemzően a magánszektorban dolgozunk, az árbevételünk 95 százaléka innen származik.
– Ön a fővárosi tulajdonú Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelőtanácsának is tagja volt. A Népszava azt állítja, hogy tavaly el sem járt az ülésekre, a tiszteletdíját mégis felvette, ráadásul a vagyonbevallásában elmulasztotta feltüntetni.
– Rögzítsünk két dolgot. Az egyik, hogy a fővárosi önkormányzati képviselői vagyonbevallásomban ez is benne volt. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezeket az összegeket külön fel sem kellene tüntetni. Egyébként havi körülbelül nettó harmincezer forintról beszélünk. Amikor egy LMP-s képviselő interpellált, hogy miért nem tüntettem fel a vagyonnyilatkozatomban külön is ezt a díjat, akkor én még aznap bementem, és korrigáltam. Semmilyen jogszabályi kötelezettségem nem lett volna erre, de mégis megtettem. Utána természetesen elnézést is kértem azonnal. Hangsúlyozom: a bevallott fővárosi közgyűlési tagsági díjamban ez benne volt.
– A közvéleményben mégis visszatetszést kelt, hogy önről azt állítják, el sem járt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelőtanácsának üléseire…
– Ez nem igaz. Ezért be fogom perelni a Népszavát. Az elmúlt két hétben körülbelül negyven pert indítottunk meg, és ebből 15 esetben rágalmazás miatt büntetőeljárást indítottunk különféle internetes portálok, bloggerek ellen. Megjegyzem, akit én eddig bepereltem, azok ellen mindig nyertem. Így volt ez a Nyakó István ellen indított per esetében is, akitől csak végrehajtó útján sikerült az okozott érdeksérelemért megítélt kártérítést behajtani, mely összeget jótékony célokra fordítottam. Egyébként nyilván benne vagyok a bögyükben, hiszen bekértük az összes szerződést az említett kórháztól. A probléma gyökere a botrányos kórház-igazgatói pályázatra nyúlik vissza. Bíróság elé vittem az új kórházigazgató kinevezésének ügyét, mert szerintem jogellenesen zajlott, véleményem szerint ugyanis nem felelt meg a pályázati kiírásnak a kinevezett személy. Egyébként folyamatosan bejártam a kórházba, most éppen a CT-ügy miatt támadjuk a kórház vezetését. A műszerrel végzett diagnosztikai vizsgálatokat ugyanis kiszervezték egy olyan cégbe, ahol a kórház egyik volt vezetőjének hozzátartozója is dolgozik. Havonta 120 millió forintra kötötték le az üzletet, tekintet nélkül arra, hogy hány OEP által finanszírozott vizsgálatot végeznek az adott hónapban. Ez egyébként jelenleg havonta 6-7 millió forint veszteséget okoz a kórháznak.
– Önt álláshalmozónak titulálták. Képviselő úr, lássa be, nem minden alap nélkül. Hogy tud ennyi feladatot egyszerre ellátni?
– Először is, amikor kormánybiztos lettem, lemondtam ezekről a tisztségekről. Korábban úgy tudtam ellátni ezeket a feladatokat, hogy nagyon sok embert foglalkoztatok. Ezenkívül az ügyvédi irodám almegbízotti körökkel dolgozik. A felügyelőbizottságokkal kapcsolatos dolgokat talán érdemes volna alaposabban megvizsgálni. Főleg a szocialistákat lenne érdemes erről megkérdezni. Hiszen nekik is vannak olyan képviselőik a fővárosnál, akik négy-öt ilyen pozíciót látnak el. Önök szerint ők mindegyiknél állandóan ott sertepertéltek? Egy fővárosi közgyűlési képviselő körülbelül ötvenezer forintot kap, ennyiért vállalja, hogy például megszavazza-e a metrót. Ezért úgy fizetik ki a képviselőket, hogy különböző intézményeknél és társaságoknál helyezik el őket. Én voltam az, aki a százezer forintos tiszteletdíjam mellett megakadályoztam, hogy tönkretegyék a Kossuth teret. A nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottság tagságát én mertem vállalni. Mint ahogy vállaltam a Gyurcsány Ferenc ügyeit vizsgáló, valamint a BKV zűrös ügyeit vizsgáló bizottsági tagságot is. A nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottság tagjaként sikerült meggyőznöm a szocialistákat arról, hogy vizsgáljuk meg a Kossuth téri mélygarázs ügyét. Ennek köszönhető, hogy az végül állami tulajdonban maradt, hogy nem osztottuk meg senkivel.
– Minek tulajdonítja az ön elleni lejárató kampányt? A polgármester-jelöltségének Zuglóban vagy az elszámoltatási kormánybiztosként végzett tevékenységének?
– Pontosan lehet látni, hogy azután indult be igazán ellenem a támadás, miután egy sajtótájékoztatón bejelentettem, hogy az In-Kal Security Kft. az állami tulajdonú ITD Hungaryvel kötött szerződése alapján az ITDH-val munkaügyi perben álló B. Zsolt tevékenységét is vizsgálta. Mint önök előtt is ismert, B. Zsolt vagyoni viszonyaira utaló adatokat gyűjtött a cég, sőt az In-Kal jelentésben rögzítette, hogy a célszemély felesége a Pesti Központi Kerületi Bíróság gazdasági ügyekkel foglalkozó aktív bírája. Az In-Kal a megbízóját arról is tájékoztatta, hogy vizsgálják a bíró tevékenységét, a saját gyanújukat, miszerint a bíró egyes gazdasági ügyekben nem pártatlan, s ezt akarták igazolni, tényekkel alátámasztani. Ennek az ügynek a leleplezése verte ki a szocialistáknál a biztosítékot. Ekkor lettek idegesek. Ez lehetett olyan mélyütés a szocialisták számára, hogy valakik valahol kiadták a parancsot: engem el kell lehetetleníteni. Azt, hogy le kell mosni engem a közéleti pályáról. Mert az eddigi tevékenységemmel is bizonyítottam, hogy kérlelhetetlen antikommunista, kibékíthetetlen ellenfelük vagyok. Amúgy valóban azt gondolom, hogy 2010–2011-ben már tényleg le kellene zárni a magyar kommunista párt történetét Magyarországon.
– Milyen ügyeket vizsgáltak még ezenkívül az elmúlt hetekben?
– A gazdasági tranzakciók átvilágításának jelentős része csak most kezdődik. A MÁV Cargo ügyein belül vizsgáljuk a különböző tranzakciókat, mint például a kétezer darab eladott vasúti kocsival összefüggésben felmerült ügyleteket, valamint a kétmilliárdos sikerdíj ügyét. A MÁV Vagyonkezelőnél a jövő héten kezdődik az átvilágítás. Vizsgálat alá helyezzük ennek keretén belül a 14 milliárdos kormányzati negyed ügyével kapcsolatos kérdéseket. Zajlik a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja ügyének, az Omninvest-ügynek és más egészségügyi programoknak az áttekintése. A sukorói koncesszió vizsgálata a Kehinél folyik, ebben az ügyben két hét múlva állunk a sajtó elé. Nagyon komoly bejelentésekre készülünk a sanghaji fiaskó kapcsán. Milyen érdekes, hogy pont ez a 200 ezer forintos in-kalos megbízási ügy az, mely ilyen mértékben felingerelte őket… A jogásztársaimmal egyébként egy olyan törvényjavaslaton is gondolkodunk, amely megteremti a jogi hátterét annak, hogy közbizalmat jelentős mértékben elveszítő társadalmi szervezeteket és a közbizalom szempontjából jelentős érdeksérelmet okozó társadalmi szervezeteket keresetindítás után, bíróság útján törölni lehessen a nyilvántartásból. Meg kell hogy jegyezzem önöknek: elvártam volna az In-Kal-ügyről szóló sajtótájékoztatónk után, hogy felhívjanak az ügyészségről vagy az országos rendőr-főkapitányságról, és érdeklődjenek az általunk előadottak részleteiről. Nem így történt. Ezért fel fogom keresni a legfőbb ügyész urat és az ügyészségi nyomozó hivatal vezetőjét, hogy ezekben az ügyekben tegyék meg a szükséges lépéseket. Vagyis az In-Kal-ügyben bejelentést fogok tenni.
– A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt egyébként éppen az In-Kal Security védi…
– Lehet, hogy majd nem engednek be?
– Megfelelően segítik az elszámoltatási munkát a minisztériumok?
– Igen, segítik a munkánkat, jellemzően nagyon jók a tapasztalataink. Az eddig elvégzett munkánk során szerzett tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy fontos lenne bevezetni az úgynevezett köztávoltartás nevezetű jogintézményt. Azért, hogy ha valakit valamilyen hatóság vagy bíróság elmarasztal a közpénzekkel összefüggő magatartása miatt, az ne tölthessen be köztisztséget, ne juthasson közforráshoz, ne indulhasson közbeszerzési pályázaton.
– Meddig tart az ön kormánybiztosi megbízása?
– Két évre vagyok kinevezve. Nekem a kormányzati koordinációt kell megoldanom. Egyre tisztábban látszik, milyen velejéig romlott rendszert üzemeltettek. A választóikat becsapták, papoltak a baloldali értékekről, és így megválasztatták magukat. Technokratákat, a pénzzel foglalkozó embereket ültettek a politikust igénylő posztokra, és mögöttük ott volt a zsákmányszerző társadalmi csoport, amely lefölözte a hasznot a háttérben. Mind a mai napig ezt a velejéig romlott, erkölcsileg ellehetetlenült rendszert védik. És ezek a szocialisták maradtak benn a parlamentben, akik ennek a rendszernek mind a működtetői voltak. Az egyik volt pénzügyminiszter, az a személy, aki a Leader programra felügyelt, illetve az, aki a Leader programból 500 milliót kiharcolt a maga köreinek, és az egész társaságnak az élén maga Gyurcsány áll. Figyelemre méltó Medgyessy Péter megbuktatásának az időpontja. Lehet ezt mindenféle köntösbe, D–209-be vagy bármi másba bújtatni, de a valódi ok szerintem az volt, hogy az uniós csatlakozással irdatlan pénzforrások pont abban az időben nyíltak meg, és ezekre akarta rátenni a kezét ez a volt KISZ-es garnitúra. Ha megnézzük a parlamentben lévő szocialistákat, sokan függetlenített KISZ-titkárok voltak a rendszerváltást megelőzően. Ezek a volt függetlenített KISZ-titkárok rájöttek, hogy az uniós forrásokra érdemes rátelepedni, és az öreg szocialistákat kiszorították onnan. Bevásárolták magukat a hatalomba, aztán pedig megbuktatták saját öregeiket, és ezekből a forrásokból lenyúltak a maguk zsebére mindent, amit csak lehetett.