Pozsonyi tiltakozás

Rádió és tévé együtt. 2011-ben összevonják a közszolgálati szlovák rádiót és televíziót – jelentette be Iveta Radicová miniszterelnök. A radikális változást Daniel Krajcer kulturális miniszter azzal indokolta, hogy a közszolgálati médiumok gazdasági helyzete katasztrofális. Megfigyelők szerint a gazdasági indokok mellett azért is döntött a négypárti koalíció a két médium összevonása mellett, mert élükön a volt Fico-kormány emberei állnak, akik visszahívására a jelenlegi kormánynak nincs törvényes lehetősége. (N. S.)

Peter Zajac, a Most – Híd szlovák–magyar párt listáján parlamentbe jutott Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke az elsők között írta alá tegnap a Csemadok pozsonyi székházának nagytermében azt a petíciót, amely az anyanyelvhasználatot érintő pénzügyi büntetések és az összes, kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezés eltörlését követeli a szlovák parlamenttől. Peter Zajac a sajtó képviselőinek elmondta, az OKS az egész törvényt értelmetlennek tartja, megszüntetését is kezdeményezte, de ha erre nem volt a koalícióban kellő politikai akarat, legalább a büntetéseket felejtsük el. A pártelnököt egyelőre nem sikerült Bugár Bélának, a Most – Híd elnökének meggyőzni arról, hogy a nyelvtörvény módosítása jó és megszavazható. Zajac azt mondja, nem fogja megszavazni a módosítást, ha benne maradnak a büntetések.
A petíciót egyébként a Magyar Koalíció Pártja kezdeményezte, tegnap viszont már egy polgári petíciós bizottság hirdette meg, ahogy Berényi József, az MKP elnöke nevezte azt a nyolctagú csoportot, amely magára vállalta az aláírásgyűjtés szervezését. A tiltakozó megmozduláshoz ugyanis csatlakozott a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége is, illetve olyan egyéniségek, mint Grendel Lajos egyetemi tanár, Kossuth-díjas író, valamint neves szlovák személyiségek, például Miroslav Kusy politológusprofesszor, neves emberi jogi aktivista vagy Grigorij Meseznikov szociológus, a pozsonyi Közkérdések Intézetének igazgatója. Berényi József – aki ugyancsak tagja a petíciós bizottságnak – lapunknak elmondta, az a szándékuk, hogy november végéig legalább százezer aláírást gyűjtsenek össze és adjanak át a parlament elnökének. „Ha ez sikerül, a petíciós törvény értelmében a törvényhozó testület köteles lesz megvitatni követelésünket a nyelvtörvény módosításáról a decemberre tervezett végső szavazás előtt” – hangsúlyozta az MKP elnöke.