A háború kitörése óta jelentősen megugrott egyes bűncselekményeknél az ukrán hátterű elkövetők száma – derült ki egy lapunkhoz eljuttatott statisztikából. Mint arról lapunk is beszámolt, már Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is felhívta a figyelmet arra, jelenleg hazánkban évente 600-800 bűncselekményt követnek el ukrán állampolgárok, és 200-400 ukrán fogvatartott van a börtönökben.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: az ukrán hátterű online csalások száma kiugróan magas volt, ezért a rendőrség is fokozta és fokozza a tevékenységét ezen a téren. Ezt a lapunkhoz eljuttatott statisztika is megerősítette:
míg 2022-ben mindössze négyet, 2023-ban egyet sem, addig tavaly év végére már több mint száz olyan online csalást regisztráltak a hatóságok, ahol ukrán állampolgárságú volt az elkövető.
Emberölés, testi sértés, rongálás
Kétségbeejtő az az adat is, amely az emberölések számát mutatja be: a háború kitörésének évében még egy sem, azonban tavaly év végére már hat olyan is történt, amelyet ukránok követtek el. A 2022-es számokhoz viszonyítva azonban nem csak ennek a két bűncselekménynek a száma ugrott meg jelentősen:
- a testi sértéseké 22-ről 34-re,
- a kábítószer-birtoklásé 23-ról 39-re
- a pénzmosásé 3-ról 12-re,
- a rongálás 8-ról 30 esetre,
- a csalások esetében 2025-ben január és április között annyi bűncselekmény történt, amennyi az előző három évben összesen.
Rétvári Bence emlékeztetett korábban arra is, a rendőrség az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a szervezett bűnözés visszaszorítására, a külföldi bűnszervezetek kiszorítására.
Úgy véli, a jövőben nagy veszélyt fog jelenteni az Ukrajnából Európába visszaáramló óriási mennyiségű fegyver. Ez egyrészről a feketepiacon való fegyverhez jutást fogja megkönnyíteni, másrészről a szervezett alvilág tagjait fogja ellátni veszélyes fegyverekkel.
„Ukrajna ma instabil és veszélyes ország, a háború miatt a belső rendfenntartás is meggyengült, a bűnözői csoportok visszaszorítására kevésbé alkalmas az állam. A magyar kormány álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország biztonságát meg kell őrizni!”
– fogalmazott az államtitkár.
Minden szavazat számít
Mint ismert, már tart a véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós csatlakozásáról. A szavazólapokat minden érintetthez eljuttatta a Magyar Posta május végéig. A véleménynyilvánító szavazás célja, hogy a választók döntsenek: szeretnék-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. A kormány ebben a fontos kérdésben kéri ki a magyar emberek véleményét, hogy az eredmények alapján foglaljon állást az Európai Unió testületei előtt.
Emlékezetes, Orbán Viktor március 15-én meghirdette 12 pontját, amelyben Ukrajna uniós csatlakozása is helyet kapott: „Uniót, de Ukrajna nélkül.” Még előtte, március 6-án rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna EU-csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban, szerinte
a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokkal járna Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból.
A kormány ezért döntött úgy, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós csatlakozásáról. A választópolgároknak egy szavazólapot postáznak, amelyen
egyetlen kérdés szerepel: „Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? Igen vagy nem?”
Szavazni ugyanúgy lehet, ahogy egy országgyűlési választáson, az igen vagy a nem válasz fölötti körbe írt X-szel. A szavazólap alapanyaga biztonsági papír – nem fénymásolható, nem sokszorosítható. A szavazólapot ingyenes válaszborítékban lehet visszaküldeni a kormánynak. A szavazatokat közjegyző jelenlétében összesítik.
