Brüsszelben szinte minden lényeges kérdés terítékre került. Az első valóban a béke vagy háború kérdése volt – így értékelte a csúcstalálkozót Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Bohár Dániel riporternek adott interjút. Elmondta az üléssel kapcsolatban, hogy rajtunk és a szlovákokon kívül mindenki más azon az állásponton van, hogy még több pénzt, még több fegyvert adjanak Ukrajnának, ők folytassák a harcot, és majd ha jobb lesz a helyzet a fronton, akkor kell tárgyalni a békéről.
De mindannyian tudjuk, hogy a fronton a helyzet nem jobb lesz, mert minden nap rosszabb lesz ukrán szempontból, tehát nem lehet azt várni, hogy a fronton a helyzet megváltozik, és ez egy jobb, kedvezőbb tárgyalási pozíciót eredményez az ukránok számára. Ezt én egy félreértésnek, egy tévedésnek gondolom. Az amerikai elnök sokkal reálisabb, ő azt mondja, hogy a frontvonalon az idő nem az ukránok oldalán van, minél hamarabb kötünk békét vagy tűzszünetet, annál jobban járnak az ukránok is, és ő mindent meg is tesz ennek érdekében. Szerintem nekünk itt Európában egyetlen dolgunk lenne, hogy végre van egy nagy vezetője a világnak, aki békét akar, őt kéne támogatnunk, nem pedig vele ellentétes irányba navigálni
– mondta a miniszterelnök.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban kiemelte: itt több baj is van. Először is egy olyan országnak az uniós tagságáról beszélünk, amelynek nem világosak a földrajzi határai, hiszen éppen háború zajlik a területén. Nem világosak a gazdaság képességei, mert lerombolták az ország ipari termelésének, ipari termelési kapacitásának egy tekintélyes részét. Aláhúzta:
Nem tudjuk, mennyien vannak, mert rengetegen elmenekültek, nem tudjuk, visszajönnének-e, ha uniós tagság lenne vagy sem. Tehát nagyon nehéz fölmérni a tagság következményét.
Orbán Viktor szerint egy dolgot biztosan tudunk, hogy az integráció iszonyatos pénzügyi terhet jelentene. Hozzáfűzte: Ukrajna európai uniós tagsága az egész európai gazdaságnak meg Magyarország számára is egy nagyon komoly tehertétel lenne. A kormányfő közölte: ki sem bírná. Hangsúlyozta: – Ezért ha felelős döntést akarunk hozni, akkor itt óvatosan kell eljárni, az ügy nagy horderejű, nem lenne helyes, ha az emberek véleményének ismerete nélkül születne ebben döntés, ezért javasoltam, hogy egy véleménynyilvánító szavazás legyen ebben az ügyben, hogy elmondhassák a magyarok is, igen vagy nem, hogy mi a véleményük erről.
Nem népszavazás, mert a népszavazási törvény nem ismer véleménynyilvánító népszavazást. Inkább a nemzeti konzultációra hasonló dolog van a fejemben, gyorsan és hatékonyan akarjuk lebonyolítani
– szögezte le Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ez egy történelmi jelentőségű döntés. Bár vétózni is lehet éppen, de Magyarország kormánya négy évre kap felhatalmazást, ennek a döntésnek a következménye pedig sokszor négy év lehet. Másfelől szeretné, hogyha azok is, akik most ukrán oldalon vannak, tisztáznák az álláspontjukat, és világossá tennék, hogy az ő fejükben Ukrajna az Európai Unió tagja lesz-e vagy sem. Van, aki az országban esetleg vállalni akarja az ezzel járó pénzügyi és gazdasági kockázatokat vagy nem
– mondta.
A kormányfő kiemelte: Ukrajna uniós tagsága után a gazdáink bezárhatnák a boltot. Beáramolna szinte fölmérhetetlen mennyiségben olyan alapvetően génkezelt mezőgazdasági termék Ukrajnából Magyarországra, amelynek a nagyságrendje jóval meghaladja a teljes magyar mezőgazdaság kapacitását. Sokkal olcsóbb lenne, nem vonatkoznak rájuk előírások, amelyek a mi gazdáink munkáját nehezítik, illetve a terményeik árát fölhajtják, tehát egy tisztességtelen versenyhelyzet jönne létre, dömpingmennyiség jönne be, tisztázatlan genetikai hátterű élelmiszer érkezne, magyarán nagyon gyorsan tönkremennének a gazdáink.
Ha meg akarjuk védeni a gazdáinkat, ha meg akarjuk tartani a magyar mezőgazdaságot, akkor ezt mindenképpen meg kell akadályozni. És aztán még jön az a kérdés is, hogy közben persze az Európai Unióban egy bonyolult pénzelosztási rendszer van, ha Ukrajna ide belép, akkor a magyarok pénzére keresztet lehet vetni. És itt van a biztonság kérdése is, mégiscsak egy állig felfegyverzett országról beszélünk. Közbiztonságról nem híres Ukrajna. Át lehetne jönni a határon. Azt hiszem, hogy olyan kockázatot vállalnánk, amelyet a mostani körülmények között felelősen nem szabad vállalni
– hangsúlyozta Orbán.
Hozzátette: az olcsó munkaerő kiszorítja a jobban fizetettet. Ez azt jelenti, hogy itt a magyarok pórul járhatnának ezzel.
A miniszterelnök aláhúzta: az Európai Unión belül egy bonyolult pénzelosztási rendszer működik. Vannak az átlagnál kevésbé fejlett országok, amelyek összességében ennek a pénzelosztási rendszernek a nyertesei. Ha ide belépne mellénk Ukrajna, akkor az összes pénz, ami ma Közép-Európába megy, elmenne Ukrajnába.
Az Európai Unióban minden nemzet egyenrangú, függetlenül a méretétől. Ugyan a szavazásokban van súlyozás, de amikor ilyen kérdésről van szó, akkor minden nemzet egy szavazat. Tehát nemcsak, hogy vagyunk valakik, hanem mindenki mással azonos súlyúak vagyunk az Európai Unióban. Ez egy egyhangú döntést igénylő ügy, hogyha akár csak egyetlen nemzet, mondjuk a magyar azt mondja, hogy nem, az nem fog megtörténni
– húzta alá a kormányfő Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.
Borítókép: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács rendkívüli ülése előtt (Fotó: AFP)
