Csaknem százmilliárd forint folyik be ma az államkasszába a kormány várakozásai szerint, mivel a pénzintézeteknek szeptember 30-ig kell befizetniük a bankadó első részletét. A másodikat december 10-ig kell átutalniuk az adó hatálya alá eső társaságoknak. Ugyanakkor néhány szakértő úgy gondolja, egy-két kérdést nyitva hagyott az adót szabályozó törvény. A Világgazdaságnak nyilatkozó Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője szerint nem világos, a kamateredményt vagy a kamatkülönbözetet kell-e figyelembe venni az adóalap meghatározásakor, márpedig van olyan cég, ahol ez 600 millió forint különbséget jelent. A szakértő szerint az sem világos, hogy a számvitelben miként kell szerepelnie a bankadónak. Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadó üzletágának szenior menedzsere a gazdasági lapnak elmondta: jogszabályban az áll, hogy a közterhet az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, ott pedig az egyéb ráfordítások között kell szerepelnie.
Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó Vadász Iván adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a közterhekről szóló jogszabályok általában nem teljesen egyértelműek, az ezekről szóló állásfoglalást ilyenkor az adóhivatal adja ki. A szakértő azonban azt is megjegyezte, hogy amennyiben az adóalap megállapítása nem egyértelmű, az alkotmány szerint az adófizető számára legkedvezőbb értelmezést kell figyelembe venni. Vagyis a bankok úgy is magyarázhatják a törvényt, hogy kisebb öszszeggel ússzák meg az adót. A legnagyobbak már ki is számolták a rájuk eső részt. Az OTP-csoport 36 milliárd, a K&H 16,2 milliárd forint bankadót fizet az idén, az MKB Bank idei kötelezettsége pedig 13,76 milliárd forint lesz. Az Erste Banknak 12,69 milliárd forintot, a CIB Banknak 10,7 milliárd forint, a CIB-csoportnak pedig 12,8 milliárd forint kell befizetnie a költségvetésbe idén.
Európában jelenleg öt országban van vagy lesz a közeljövőben bankadó, és hamarosan az Egyesült Államok is beáll a pénzügyi szektort terhelő államok sorába. Az adó mértéke egyébként hazánkban a legnagyobb, igaz, nálunk csak időszakos, három évre szóló közteherről van szó, míg a többi ország nem tervezik az adó megszüntetését. A pénzintézetek egyébként nem csak hazánkban keltek ki a vállukra tett befizetnivaló ellen. – Az osztrák bankok a bécsi kormány bankadóra vonatkozó terveinek módosítását akarják elérni – tudta meg a távirati iroda osztrák forrásból. A bankvezetők azzal érvelnek, hogy az adótervek, amelyek 500 millió eurót várnak a pénzügyi szektortól, nem igazságosak, ráadásul hátráltathatják az éppen megindult fellendülést. A kormány ugyanakkor megingathatatlannak tűnik: a pénzügyminisztérium szóvivője kizárta, hogy az eddigi megállapodásokon változtassanak.
origo.hu
Magyar Péter fenyegetőzni kezdett miután volt barátnője kitalált róla
