Ügyészt vádolt az ügyész

Közel tízéves szabadságvesztést indítványozott az igazságszolgáltatás tekintélyének rendkívüli csorbítása miatt az eljárás ügyésze Varga Gergely egykori kerületi ügyésszel szemben a Fővárosi Bíróságon tárgyalt korrupciós büntetőperben. A vád képviselője a tegnap elmondott perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Varga esetében nincs olyan enyhítő körülmény, amely enyhíthetné a vele szemben kiszabandó büntetést.
Az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze szerint bizonyított, hogy Varga kinevezése után néhány hónappal már korrupciós bűncselekményeket követett el, pénzért közbenjárt egyes ügyek elsimítása érdekében, és ezzel minősített vesztegetést, bűnpártolást valósított meg. A vád szerint az akkor még hivatalban lévő ügyész néhány tízezer, egyes esetekben százezer forintért bevont jogosítvány visszaszerzése, garázdaság miatt indult eljárás megszüntetése, előzetes letartóztatásban lévők szabadlábra helyezése érdekében járt közben. A tényállás hét vádpontjának többségében döntő szerepet játszottak Varga Gergely nőismerősei, illetve az a bűnözői kör, amellyel ügyészként kapcsolatba került. A vádpontok egyik csoportjában G. Éva a főszereplő, aki korábban az eljárás gyanúsítottja volt, de vele szemben megszüntették a nyomozást. Varga Gergely egy bolti sorban állás közben ismerkedett meg a nővel, akinek népes rokonsága minduntalan büntetőügyekbe keveredett. A vád és a védelem álláspontja eltér abban a kérdésben, hogy a nő kérte a segítséget, vagy az ügyész ajánlkozott, és ha volt anyagi ellenszolgáltatás, akkor az a nő „bajba jutott” családtagjaitól az ügyészhez került, vagy a nő azt zsebre vághatta.
A vádakkal szemben az ügyvéd védőbeszédében azzal érvelt, hogy a terhelő tanúknak – akiknek egy része gyanúsított, vádlott vagy sértett nőismerős – érdekükben állt az ügyész ellen vallani, vagy büntetőeljárásokkal összefüggésben, vagy személyes okokból, ezért előadásuk hiteltelen, nem csak akként értékelhető, ahogy azt a vádhatóság tette. A védő álláspontja szerint több vádpontban is vannak életszerűtlen mozzanatok, illetve olyan esetek, melyek etikailag nyilvánvalóan kifogásolhatók egy ügyész részéről, de bűncselekménynek mégsem minősíthetők, vagy legalábbis nem olyan súlyosaknak, mint ahogy azt az ügyészség teszi. Így ha szükség van szankcióra, az sem lehet olyan súlyos, mint ahogyan azt az ügyész indítványozta.
A bíróság novemberben hirdet elsőfokú, a várható vádlotti fellebbezés miatt nem jogerős ítéletet. Ebben az esetben az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat.