Feloszlatta a moldovai parlamentet az ország ügyvezető elnöke tegnap, és november 28-ra kiírta az előre hozott választásokat. Mihai Ghimpu, az egykori szovjet tagköztársaságot 2009 óta vezető, az európai integráció mellett elkötelezett koalíció egyik fontos alakja aláírta a rendeletet, amely megnyitja az utat egy új kormány megalakulása előtt. Európa egyik legszegényebb országában a négy pártot tömörítő jobbközép Szövetség az Európai Integrációért és az ellenzéki kommunisták harcolnak a hatalomért. Utóbbiakat mindössze egy éve ütötték ki a nyeregből, s most szeretnének visszatérni Moldova élére.
Közben Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) székhelyén négyéves kihagyás után ismét tárgyalások zajlottak a Moldovai Köztársaság és szakadár része, a magát Dnyeszter menti Köztársaságnak nevező terület között. A nem hivatalos eszmecserén Ukrajna, Oroszország és az EBESZ is részt vett. Ugyanezek a résztvevők (az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőjének megfigyelőként való jelenlétében) már korábban is tárgyaltak Moldova és a Dnyeszter menti terület viszonyának rendezéséről, de a tárgyalásokat 2006-ban felfüggesztették, s orosz közvetítéssel csak 2008-ban folytatódtak – emlékeztetett az MTI. A többségében oroszok lakta Dnyeszter menti terület 1990-ben, rövid fegyveres konfliktus után vált le Moldovától. Félmillió lakosának 97 százaléka egy 2006-ban rendezett népszavazáson a függetlenségre szavazott, de köztársaságukat mindmáig egyetlen állam se ismerte el, még a szakadárokat támogató – és e területen katonákat is állomásoztató – Oroszország sem.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
