Amiatt sincs értelme sopánkodni, hogy a klubvilágbajnokság eleve halálra van ítélve. A vb-történet is nehezen indult, kezdetben Amerikába az európai, Európába pedig az amerikai csapatok vonakodtak átruccanni holmi „world cup” miatt, arra pedig a jelenből végképp nehéz magyarázatot lelni, miért kellett 1960-ig, sőt inkább 1976-ig várni az első Európa-bajnoksággal. Sokan a BEK Bajnokok Ligájává átalakítását is kárhoztatták, aztán milyen sikersztori lett belőle.

A klub-vb-t ráadásul szakmailag is szépen be lehet csomagolni:

• találkoznak a különböző földrészek futballkultúrái
• a világszerte népszerű európai csapatokat és sztárokat élőben csodálhatják a rajongók a helyszínen, ezúttal Amerikában;
• kiderül, az európai klubok valóban erősebbek-e a többi földrész csapatainál. Mindez persze csupán máz, nem ez a lényeg, hanem az üzlet, a pénz, a befolyás.

Nem véletlen, hogy egyre feszültebb a FIFA és az UEFA viszonya, aminek látványos jeleként a nemzetközi szövetség májusi közgyűlését az euró­pai küldöttek Aleksander Ceferin ­UEFA-elnökkel az élen, Csányi Sándor MLSZ-elnökkel a so­raikban tömegesen hagyták ott sértetten, mert Gianni Infantino, a FIFA elnöke – amúgy a szaúdi tárgyalásai ­miatt… – késve futott be.

A FIFA globális terve: Amerika meghódítása

A FIFA-nak több évtizedes álma, hogy piacként meghódítsa az Egyesült Államokat. Az 1994-es világbajnokság csak a kezdeti lépés volt. Az észak-amerikai liga (MLS) mára ugyan megvetette a lábát az USA-ban, de továbbra sem mérhető a kosárlabdához, az NBA-hez és a baseballhoz, az MLB-hez, de talán még a jégkoronghoz, az NHL-hez sem. Innen nézve kész szerencse a klubvilágbajnokság és az Arany Kupa egybeesése, még nagyobb futball-, akarom mondani, „soccer” őrület kerítheti hatalmába az USA-t. (Külön pech viszont, hogy az NHL és az NBA döntője is szorosan alakul, lekötve az amerikai sportkedvelők figyelmét.) Lehet persze akadékoskodni, akadnak olyan játékosok, akik mindkét tornán érdekeltek lehetnének – miként arról Fafa Picault (Hai­ti, Inter Miami), Stephen Eustáquio (Kanada, FC Porto) és Matt Evans (Guatemala, Los Angeles FC) esete árulkodik –, de a FIFA a saját elveit felrúgva ezen könnyedén túllépett: az érintetteket a klub-vb-n való szereplésre kötelezte.

A szervezet kétmilliárd dolláros bevétellel számol, amiből csak másfél milliárd (tévéközvetítési, illetve marketingjogok) biztos, az elmúlt napok hírei, az érdektelenség hallatán az előzetesen kalkulált félmilliárd dolláros jegybevételt illetően lehetnek kétségeink. Ennél is árulkodóbb adat, miszerint a tervezett kétmilliárd dollárból a FIFA egymilliárdot oszt szét a csapatok között, tehát legalább a bevétel felét.

A 2022-es katari vb valamivel több mint 6,3 milliárd dollárt hozott a FIFA konyhájára, ebből csupán 440 millió dollár ütötte a résztvevők markát. Hatalmas különbség. A labdarúgás, utaltunk rá, ma már globális játék és üzlet, szinte teljesen elvesztette a nemzeti jegyeit.

UEFA vs. FIFA: ki uralja a futballt?

A legismertebb, legpiacképesebb és legszínvonalasabb bajnokság, a Premier League csak földrajzilag Anglia futballbajnoksága, valójában nemzetközi brand, a klubokban a földkerekség legjobbjai játszanak szerte a nagyvilágból, s persze a mérkőzéseket is közvetítik mindenfelé. Kisebb léptékben ugyanezt mondhatjuk el a többi topligáról, amelyek egytől egyig üzletileg is védik a maguk érdekét. Hatványozottan ugyanez érvényes az UEFA sorozataira, élen természetesen a Bajnokok Ligájával.

A jelenlegi tervek szerint négyévenként csupán egyszer rendezik meg, a klubok most még maguk sem tudják, annak örüljenek, hogy ott lehetnek vagy hogy nem kell ott lenniük, de fogadni mernék rá, ez már a következő kiírásra megváltozik: a klubok marakodnak majd a részvételért. Mi több, a napokban kitudódott, a Barcelona már idén is bejelentkezett, örömeset szerepelne a klub-vb-n. A szaúdi befolyás további erősítésével a FIFA a jelenlegi bevételeket várhatóan megsokszorozza majd, s ha továbbra is busásan perkál a kluboknak, akkor nem lesz nyűg a klub-vb, az európai csapatok is legalább úgy iparkodnak majd, mint a Bajnokok Ligájában.

Nem kell hozzá különösebb képzelőerő, hogy ez mit jelent. Jó eséllyel kétévenkénti klub-vb, persze legalább negyvennyolc csapattal. A köztes éveken meg osztozhat majd a hagyományos vb, az Eb és persze a többi kontinensviadal.

A FIFA-t annak elnökével, Gianni Infantinóval együtt lehet nem szeretni, de őrültnek bélyegezni butaság. Tetszik, nem tetszik, a klubvilágbajnokság zseniális ötlet. Idővel mindenki megszokja és persze megszereti, mert egyszerűen nem lesz más választása.