– Tanuljuk el István királytól a béketeremtés kultúráját – hangsúlyozta Marton Zsolt váci megyés püspök a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a budapesti Szent István-bazilika előtt.
Marton Zsolt homíliájában arról beszélt: Szent István király béketeremtő volt, de a béke szeretete nála nem jelentett erélytelenséget. István kereste a békét a szomszédos országokkal, de soha nem a saját népe kárára.
A Nyugattal és a Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon.
Azzal, hogy a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta hazánkat, nem fordult szembe a Kelettel. A váci megyés püspök hozzátette: a béke nem pusztán fegyverszünet, nem elmenekülés a konfliktusok elől vagy beletörődés a sorsunkba. Meglátása szerint a béketeremtéshez először is békében kell lennünk önmagunkkal, ezután embertársainkkal, hívő emberként pedig mindenekelőtt Istennel.
– Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni – fogalmazott a főpásztor.
A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a szentmise elején azt mondta:
Szent István király a kereszténységre, a remény, a megmaradás és a többi néppel való testvéri közösség útjára vezette a magyar népet.
Kiemelte: a keresztények a remény zarándokai az emberiség történelmében. A személyes, Istenbe vetett hit nélkül értelmetlennek tűnhet a világmindenség, a történelem és az emberi élet, amelynek ezért nekünk, magunknak kell értelmet adni. Ez azonban, bármilyen hősiesnek hangzik, valahol tragikus vállalkozás, sziszifuszi küzdelem. De mi a személyes, mindenható és irgalmas Istenben hiszünk, aki szeret minket, Krisztusban megváltott és az örök boldogságra hív – mondta.
– Életünk értelmét tehát nem magunknak kell kitalálnunk, hanem objektíve adott és mindnyájunk számára közös, ezért is kell egymást testvérnek tartanunk, és ezért is hisszük, hogy az egész emberiséggel, minden néppel közös zarándokúton járunk a történelemben – fogalmazott a bíboros.
A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.
Isten éltessen, Magyarország!
