Újraéledhet a Marcal vize

A Természetvédelmi Világalap szerint magától újraéledhet a vörösiszap-katasztrófa miatt kihalt Marcal, ha a rehabilitáció során a folyót visszaterelik a saját, ősi medrébe. A zöldek a spanyol Donana Nemzeti Park közelében történt hasonló iszapkatasztrófa utáni ökológiai helyreállítás módszereit javasolják.

Milliárdnyi ember ivóvíz nélkül. A biodiverzitás nemzetközi évében megszületett, 2010-es Élő bolygó jelentés szerint miközben 1,8 milliárd ember használ internetet, egymilliárd ember még mindig nem jut megfelelő ivóvízhez a világban, és több tigris él fogságban, mint szabadon. A WWF által közreadott 2010-es jelentés adatai tehát riasztó képet vázolnak a természetet felelőtlenül kihasználó emberiség közeljövőjéről, megállapítják, hogy 1970 és 2007 között az élővilág sokfélesége harminc százalékkal csökkent.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) tapasztalatai szerint a folyók majdnem tökéletes regenerációja végbemegy, ha megteremtjük ennek feltételeit. Az olyan, teljes élővilágukat elvesztett élőhelyek is helyre tudnak állni, mint a Marcal, hiszen a folyók és a patakok vize a hegyekből, a mellékfolyókból folyamatosan pótlódik, a benne lebegő apró élőlények pedig megteremtik a többi faj számára szükséges környezetet.
Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója szerint a Marcal és a Torna rehabilitációját az ökológiai szempontok figyelembevételével kell megtenni, hiszen most lehetőségünk van egy vágyott, egészséges állapot elérésére; mindezt a meder természetesebbé alakításával lendíthetjük előre. A természetvédők ezért a vörösiszap-katasztrófát jóval megelőző természetesebb, gazdag élőhely kialakítását javasolják, és erről a helyileg illetékes nemzeti parkok szakembereivel is egyeztettek, akik hasonló álláspontot képviselnek. Ehhez a Marcal medrének alsó, mesterséges, nagy és emiatt sekély vizű szakaszát kanyargóssá kell tenni, ezáltal apró öblöcskék és a halak ívásához nélkülözhetetlen sekély vizű partszakaszok alakulnak ki. Ezek a lépések nemcsak évekkel gyorsíthatják meg a folyó élővilágának helyreállását, de egyenesen nélkülözhetetlenek az egészséges folyó kialakításához, ráadásul az Európai Unió idevonatkozó irányelve szerint 2015-re elvárt ökológiai jó állapot eléréséhez is szükségesek – közölte a WWF.
Figeczky Gábor rámutatott: minél több és minél egészségesebb folyóval rendelkezünk, annál ellenállóbbak vagyunk az időjárással, a klímaváltozással szemben. Az egészséges folyók által ráadásul az árvízproblémák is csökkennek, és segítik a több lábon álló gazdálkodás elterjedését.
A WWF az élővizek rehabilitációja terén már hazai tapasztalatokkal is rendelkezik, a Mohács melletti Szabadság-sziget mintaprojekt már két éve megkezdődött. A szervezet több külföldi példát is tanulmányozott. Dél-Spanyolországban, a Donana Nemzeti Park közelében történt hasonló iszapkatasztrófa után például a nagyszabású ökológiai helyreállítást a Víz keretirányelvnek megfelelően végezték el. A munkák két közeli és a katasztrófa által sújtott folyó teljes vízgyűjtőjét állították helyre. A szervezet spanyol szakértőkkel konzultálva megvalósíthatónak tartja, hogy a donanai eset mintáján történjen a hazai folyók rehabilitációja a vörösiszap-katasztrófa után – közölte Figeczky Gábor.