Rettegés Tel-Avivban: aluljárókba, mélygarázsokba, bunkerekbe költöznek a családok

Ahogy fokozódik az Irán és Izrael közötti konfliktus, Tel-Aviv szívében, egy bevásárlóközpont alagsorában különös sátortábor alakult ki. Családok tucatjai költöztek le a mélygarázsba, hogy megvédjék magukat az iráni rakétatámadásoktól.

Egy nő kutyájával éjszakára menedéket talált egy földalatti állomáson Ramat Gan városában, Tel-Avivtól keletre Fotó: Ahmad Gharabli Forrás: AFP

A háromgyermekes Eyal Berman családjával egy sárga sátorban él a parkoló egyik sarkában. A mennyezetről lelógó kábelek ventilátort és laptopot működtetnek, miközben a gyerekek játszanak és rajzolgatnak, hogy eltereljék figyelmüket a háborúról, írta a Tagesschau.

Fotó: Képernyőkép

„Otthon csak a lépcsőházba tudnánk menekülni, de a lift ilyenkor tele van, és minden emeleten megáll. Egyszerűen nincs elég időnk elérni a bunkert” – mondja Berman.

Hozzáteszi: „Előbb jött a Covid, aztán a háború, most meg ez.”

A gyerekek – három, hat és kilencévesek – otthon tanulnak, amíg az iskolák zárva tartanak. A szoftvermérnök apa vigyáz rájuk, míg felesége dolgozik. A legkisebb a ventilátort kapcsolgatja, a nagyobbak tableteznek vagy origamit hajtogatnak – ahogy az apjuk fogalmaz: „nem akarok hazudni, sokat vannak képernyő előtt”.

Egyre többen keresnek menedéket a mélyben

A család naponta bővítette a tábori felszerelést: matracokkal, kempingszékekkel, takarókkal. Ahogy telik az idő, egyre több ember csatlakozik hozzájuk – a parkolóban már tucatnyi sátor sorakozik. Ronit, egy egyedülálló anyuka is most érkezett. Egy babakocsit tol, két kutyát vezet pórázon.

„Két és fél hónapos a kisbabám. A környékünkön lévő bunker koszos volt, itt jobban érzem magam” – mondja.

Amikor megkérdezik, mit gondol Izrael iráni ellencsapásáról, így válaszol:

Csak egy hazánk van, amit meg kell védenünk. Igen, a háború ára nagy, de nincs választásunk. Irán civileket bombáz. Gondoljon bele, mi lenne, ha atomfegyverük lenne.

Közösségben a félelem ellen

Ronen Köhler, egykori tengeralattjáró-parancsnok most önkéntesként matracokat oszt. Adományokból sátrakat vásároltak azoknak, akik éjjelente a mélygarázsban alszanak.

„Amikor egy rakéta Tel-Aviv központjában csapódott be, ötszáz ember jött le ide. Azóta van gyereksarok és szendvicsek is” – meséli. „Sokan csak a földön ültek. Biztonságban vannak, de mi méltóságot és magánéletet szeretnénk nekik adni.”

A sátorméretek a családokhoz igazodnak: nagycsaládoknak négyszemélyes, pároknak kettes sátor jár. Az idősek vastagabb matracot kapnak. Köhler szerint a legnagyobb problémát sokaknak nem a rakéták, hanem az egyedüllét jelenti – így lett a garázsból közösségi tér.

„Csak azt akarjuk, hogy vége legyen”

Kayna Larrat a férjével és két gyermekével építi fel sátrukat. „Ez az első háború, ami miatt elhagytam az otthonom. Rosszul érzem magam emiatt. De a fiam azt mondta, fél” – mondja.

Elmondása szerint nem bízik a lakásokban kialakított óvóhelyekben. Néhány nappal korábban két barátja halt meg egy ilyen helyiségben, amikor egy rakéta eltalálta a házukat Petah Tikvában. „Esélyük sem volt” – mondja könnyeivel küszködve.

Eyal Berman néhány sátorral odébb úgy fogalmazott:

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy mélygarázsban alszom majd. Csak azt szeretnénk, hogy véget érjen az iráni nukleáris fenyegetés. Ha ehhez Amerika segítsége kell, hát legyen

Bízik benne, hogy a háború csak napokig, nem hónapokig tart. Addig pedig maradnak – a föld alatt, Tel-Aviv szívében.

Borítókép: Egy nő a kutyájával éjszakára menedéket talált egy földalatti állomáson Ramat Gan városában, Tel-Avivtól keletre (Fotó: AFP/Ahmad Gharabli)