Jelzi a kedvezőtlen folyamatokat, hogy ültetvényterületeink az elmúlt húsz esztendőben radikálisan zsugorodtak, és a korábbi 160 ezer hektárról – a múlt esztendőre 67 ezerre – apadtak. Mivel az Európai Unió támogatja e karcsúsítást további ezer–ezerötszáz hektárnyi ültetvényterület fog megszűnni, igaz, ez nem jelent feltétlenül terméscsökkenést is, hiszen a termésbiztonság jelentősen javult. Természetesen a borértékesítés lehetősége a meghatározó, hiszen aki csak a szőlőt viszi piacra, gyakorlatilag önként lemond a termékpályán kialakuló jövedelem több mint kilencven százalékáról, mivel a nyereség leginkább a végtermék, ez esetben a bor értékesítésekor jelentkezik. Ebben a kontextusban a borpiac a meghatározó. S e tekintetben két feltétel dominál: egyfelől a fizetőképes kereslet, másfelől ennek kellő kiaknázása. Márpedig az utóbbi években – a gazdasági válság miatt – a fizetőképes kereslet nem alakult túl jól. Ugyanakkor Magyarországon számos olyan tényező rontja a hazai gazdálkodók versenyképességét, amivel európai vetélytársaiknak nem kell megküzdeniük. Ilyen például a minősítés díja, amely nálunk kétszerese az osztrákokénak, illetve a magas általános forgalmi adó, valamint a helyi adók. Utóbbira jellemző, hogy egy városon belül működő borpincére gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan iparűzési adót vetnek ki. Az ágazat arra számít, hogy a kormányzati intézkedéseknek is betudhatóan javulhat az ágazat versenyképessége.
Bővebben a 12. oldalon
Orbán Viktor sok sikert kívánt a felvidéki magyarok új vezetőjének