A bankoknak nem tetszik a különadó

Miközben a jegybank legfrissebb pénzügyi jelentésében azt vetíti előre, hogy sereghajtóvá válhatunk régiós összevetésben, egy londoni bank szerint az ország az átalakulások éllovasa a térségben. A lapunknak nyilatkozó szakértő elismeri, hogy a rosszul teljesítő hitelekkel gond van, a gazdaság azonban erősödik, növekedési előrejelzését felfelé módosítja. A válságintézkedések meghosszabbítása miatt tegnap a Magyar Bankszövetség is kifejezte nemtetszését: meglepetésként érte a különadó mértékének és alapjának megváltoztatása, amit kedden fogadott el a parlament.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 11. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsősorban az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium miatt a magyar pénzügyi rendszer csekély mértékben tudja támogatni a gazdaság fellendülését, ezáltal könnyen a régió sereghajtóivá válhatunk – áll a Magyar Nemzeti Bank tegnapi pénzügyi jelentésében, amelyet az MTI idézett. A nem teljesítő hitelek aránya a lakossági körben szeptember végén elérte a 10,6 százalékot, a vállalatoknál ez valamivel magasabb. A hitellel rendelkező háztartások 2007-ben közel 18 százalékát, 2010-ben viszont már 32 százalékát fordították jövedelmüknek törlesztésre. – Tény: a nem teljesítő hitelek száma Magyarországon nőtt, azonban a hazai bankrendszer állapotában jelentős romlást nem lehet megállapítani, a jegybank jelentése nagy újdonságokat nem tartalmaz – mondta lapunknak Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. Szerinte hazánk makrogazdasági kilátásai inkább javulnak, nem fenyeget leszakadás. A legfrissebb negyedéves GDP-adatok alapján a közgazdász a jövő évre jósolt 2,7 százalékos bővülési előrejelzését felfelé módosítja. A jövő év egyik nagy kockázata a nem teljesítő hitelállomány alakulása. A bankok átütemezték a rossz kölcsönök egy részét, de a rendszerből nem kerültek kia beteg elemek, csak későbbre tolódtak. Nem beszélt sereghajtó kilátásokról az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank sem tegnap kiadott éves jelentésében. Magyarország továbbra is a tágabb értelemben vett Kelet-Európa gazdasági átalakulásának éllovasa – olvasható a dokumentumban. A négy nagy vizsgált terület – a vállalati szféra, a piaci-kereskedelmi rendszer, a pénzügyi szektor és az infrastruktúra – alkategóriáinak kilencven százalékában Magyarország a legjobb osztályzati sávba került. Ám kedvezőtlen, hogy az új kormány főleg a kis- és közepes vállalatok adóterheinek csökkentésével és az egységes személyijövedelemadó-rendszerrel igyekszik ösztönözni a növekedést, s a nagyobb reformok későbbre tolódtak. A londoni banknak rossz véleménye van az egyes szektorok válságadóztatásáról is, e terhek bizonytalanságot keltettek a befektetők körében. A válságintézkedések meghosszabbítása miatt tegnap a Magyar Bankszövetség is kifejezte nemtetszését. Közleményében arra is kitért, hogy meglepetésként érte őket a különadó mértékének és alapjának megváltoztatása, amit kedden fogadott el a parlament. Úgy vélekedtek, a technikai változtatások mögé bújtatva a különadó mértékét növelték.

Bihari kamatot emelne. A monetáris tanács hét tagja közül öten voksoltak októberben a magyar alapkamat szinten tartására. Bihari Péter kamatemelésre szavazott. Egyedül Bánfi Tamás gondolta úgy, hogy van tér a kamatcsökkentésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.