A Biblia érvei

Izrael nem használhatja az „ígéret földje” és a „választott nép” eszméjét a telepek építésének igazolásául, mondták ki a Szentszék kéthetes szinódusának zárásakor. A tanácskozáson a Közel-Keletről érkezett püspökök a kétállami megoldást tartották megfelelőnek, és reményüket fejezték ki, hogy a palesztin állam megalakítása megállítja a keresztények elmenekülését a Szentföldről. A katolikus egyház ugyanis aggodalommal figyeli, hogy a zsidó telepek építésével a keresztény arabok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, a telepesek pedig saját terjeszkedésük igazolásáért a Bibliához fordulnak. A telepesek szerint Isten a zsidóknak adta a Szentföldet, amely magába foglalja Ciszjordániát is. Cirill Szálim Busztrosz püspök szerint keresztényként nem lehet a zsidóknak adott földről beszélni. „Nincsen ma már választott nép. A világ összes férfija és nője a választott nép tagja” – utalt az újszövetségi tanításra a görög főpap.
Az izraeli külügyminisztérium reagálásában azt állította, hogy a szent szövegekkel kapcsolatos teológiai viták ideje a középkorral együtt elmúlt, és nem tűnik bölcs döntésnek ennek a gyakorlatnak a visszahozatala. Izraelben ugyanakkor a Bibliát számos esetben történelemkönyvként használták az állam megalapítása és az 1967-es háború igazolásához, és a mindennapos politikai viták során is érveket hoznak a szent szövegekből. Idén májusban Benjamin Netanjahu is a Bibliára hivatkozva utasította el, hogy a leendő palesztin állam fővárosa Jeruzsálem lehessen. Az izraeli kormányfő a parlamentben tartott beszédében mondta: az Ószövetségben 850 alkalommal szerepel Jeruzsálem vagy héber elnevezése, Cion. „Mindenkit arra kérek, nézzen utána, más vallások szent szövegeiben hányszor szerepel ez a név” – mondta a kormányfő. Megválaszolva saját kérdését hozzátette: „Jeruzsálemet 142-szer említik az Újszövetségben, a Koránban viszont a város 16 arab neve közül egyik sem szerepel.”