Mindszenty Józsefet a nyomozati szakaszban kínvallatásnak, fizikai és lelki bántalmazásnak vetették alá, amelynek célja az volt, hogy megtörjék a bíborost. Mindszentynek a bírósági tárgyaláson tanúsított – a korábbi és későbbi magatartásával nem összeegyeztethető – viselkedése egyértelműen azt bizonyítja, hogy gyógyszeres kezelés alatt állt. Ezt szovjet orvosok és pszichiáterek segítségével, szovjet módszerrel végezték. Csak valószínűsíteni tudjuk, hogy a bíboros esetében az actedron és scopomorphin nevű gyógyszereket használták. Tudni kell, hogy az actedron alkalmazása mindenekelőtt kimerültség, depressziós hangulat és ideggyengeség esetében vált javasolt gyógyszerré, a scopomorphin pedig a dühöngő elmebetegek rohamának csillapítására szolgáló gyógyszer volt, amely a motoros nyugtalanságot szüntette meg. Az actedron hatásaként a pszichés tempó felgyorsul, az ítéletalkotási, megfigyelési képesség erősen csökken, az önértékelés fokozódik, miközben az előrelátás, a veszélyhelyzet bagatellizálása jelentkezik, és mindez az irányíthatóságot is csökkenti. A scopomorphin pedig ernyedtséget, magatehetetlenséget, beszédképtelenséget, érzékcsalódást, mély bódultságot vált ki. A két gyógyszer egyidejű alkalmazása a kívülálló számára is érzékelhető elváltozást okoz a betegen. Ezért tehetett részbeni beismerő vallomást, s ezért – Mindszenty emberi erejét felülmúló erőszak hatására – írhatott alá bizonyos dokumentumokat. Aláírását több dokumentumon is bizonyíthatóan meghamisították. A bíboros azonban okos, megfontolt és előrelátó volt, amikor közvetlenül letartóztatása előtt a következőket vetette papírra: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye, s azt eleve semmisnek nyilvánítom.”
A vádiratot a párt és az ÁVH fogalmazta meg
A vádirat elkészítése és megfogalmazása során alkalmazott módszerek és eszközök teljes mértékben felrúgták az eljárásjogi szabályokat, hiszen a vádiratot az ÁVH-n készítették el, amelynek szövegezésében személyesen részt vett Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő és Révai József. Az eljárásjogi szabályok értelmében a vádiratot a Budapesti Népügyészségen kellett volna elkészíteni, majd a Budapesti Népbírósághoz benyújtani. Nem beszélve arról, hogy Mindszenty esetében a védelem is formális volt, amely közvetve segítette a kommunista hatalom propagandagépezetét.
És a vádpontok? A demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés és összeesküvés vezetésének bűntette, hűtlenség, ideiglenes kormánylista elkészítése, az USA kormányának Magyarországgal szemben ellenséges cselekményre, illetve a magyar kormány erőszakos befolyásolására való buzdítása, valamint a legitimista céloknak hatalmi beavatkozás útján történő érvényesítése, fizetési eszközökkel – mindenekelőtt valutával – elkövetett bejelentés elmulasztása, üzérkedés bűntette, a Szent Korona hazaszállításának megakadályozása, antiszemitizmus. Szánalmas vádirat – a Mindszenty bíborost lejárató nemzetközi kommunista kampány vezérfonala.
Mindszenty József perének tárgyalását szintén az ÁVH készítette elő, amelynek során nemcsak a bíróság épületének őrzését szervezték meg, hanem önkényesen kiválasztották a hallgatóságot, illetve környezettanulmányt készítettek az ügyvédekről és a bírósági ülnökökről. A külföldi újságírókat is manipulálták.
Miért nem halálos ítélet?
Olti Vilmos, a Budapesti Népbíróság elnöke, aki a Mindszenty-pert tárgyalta, pártutasítást kapott az meghozandó ítéletre vonatkozóan is. Ez azt jelenti, hogy az ítéletet tulajdonképpen előre megfogalmazták: életfogytig tartó szabadságvesztés. Felvetődik a kérdés: vajon miért nem ítélték halálra Mindszenty Józsefet? Azért, mert a hatalomnak nem vértanú bíborosra, hanem a kommunista vezetők által lejáratott, részben köztörvényes bűncselekmények miatt letartóztatott és bebörtönzött prímásra volt szüksége. (Hasonlóan cselekedett a hatalom Tóth Ilona esetében is.)
Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy Mindszenty József az elsőfokú ítélet kihirdetését követően visszavonta az 1948. december 26-a óta tett valamennyi vallomását, így a népbíróság előtt tett vallomását is. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet a bíboros 1949. július 7-én a Népbíróságok Országos Tanácsának írt: „December 26-án őrizetbe vételemkor az volt az elhatározásom, hogy jogommal élve vallomást nem teszek. Ettől az elhatározástól eltértem. Nem alanyi, hanem külső okokból. Most bejelentem, hogy vallomásomat és megnyilatkozásaimat, amelyeket december 26-a óta tőlem származtatnak, meg nem történtnek tekintem.” Mindszenty tartását, bátorságát és erős hitét bizonyítja, hogy ezt a levelet akkor írta, amikor még ki volt szolgáltatva az ÁVH-nak. Hiteles dokumentumok bizonyítják, hogy a vitatott nyilatkozatok, amelyeket Mindszenty Józseftől „származtatnak”, nem a prímás saját akaratából keletkeztek.
Nem tudták megtörni a pRÍmást
Mindszenty József bírósági vallomásának lényegi elemeit tekintve megállapítható: a nyomozást megelőző lélektani hadjárat és a nyomozás során alkalmazott testi és szellemi megtöretést szolgáló eszközök alkalmazása ellenére sem sikerült elérnie a kommunista vezetőknek és az ÁVH-nak, hogy a bíboros akarat nélküli bábként behódoljon a hatalomnak. Akaratának megtörésével az első fokú tárgyalás előtt csak két olyan kétes értékű nyilatkozatot tudtak kicsikarni tőle, mint az időleges visszavonulást ígérő és a szökésre vonatkozó levél. Mindkét esetben azonban alaposan feltételezhető az idegenkezű beavatkozás. Zsarolni akarták Mindszentyt ezekkel a levelekkel. Nem sikerült. A prímás a tárgyaláson nem omlott össze, a feltett kérdésekre bátor válaszokat adott. A tárgyaláson tett megnyilatkozásai közül egyetlen sincs olyan, amely erkölcsileg kifogásolható lenne.
Az elsőfokú bíróság 1949. február 8-án hirdetett ítéletet a Mindszenty-perben, amelyben a hercegprímást életfogytig tartó fegyházra ítélték. A fellebbviteli eljárást követően 1949. július 9-én hirdették ki a másodfokú ítéletet, amelyben a főbüntetés továbbra is életfogytig tartó fegyházbüntetés maradt. A mellékbüntetések a politikai jogok tízéves felfüggesztése, tíz év hivatalvesztés és teljes vagyonelkobzás. 1990-ben semmissé nyilvánították az ellene hozott ítéletet, és rehabilitálták. Mindszenty bíboros a vállalás hűségével és a hűség vállalásával tette le az oltárkőre szellemét. Vajon mi milyen bátorítást vihetünk magunkkal halálának 35. évfordulója évében? Ha az ő magatartását és hitét követve, hűségesen ragaszkodunk az evangéliumi értékekhez, és legyőzetve is győzünk – Devictus vincit!
origo.hu
Magyar Péter testvére nem tudja értelmezni a „fizetési lista” kifejezést - videó
