A szabadság határai

Szívesen mondják az Európai Unióra, hogy a lehetőségek hazája. Területén elméletileg szabad mozgásuk van az áruknak, a szolgáltatásoknak, a pénznek és – ami a legfontosabb – az uniós polgároknak. A lehetőség azonban kétoldalú, legalábbis ezt mutatja az uniós mobilitási pályázatok körüli rengeteg bonyodalom, de az érintettek, azaz a felsőoktatásban tanulók elégedetlensége is.

Szűkös keret. Az Erasmusban összesen 31 állam négyezer felsőoktatási intézménye vesz részt; az uniós tagállamokon kívül küld és fogad egyetemistákat Liechtenstein, Norvégia, Izland és Törökország is. A jelenlegi, 2007–2013-as költségvetésben 3,1 milliárd euró jut a programra (ez a háromszorosa az előző periódusban kapott összegnek), amelynek legalább 80 százalékát kell az évente utazó kétszázezer diák mobilitására költeni. Magyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá tartozó Tempus Közalapítvány kezeli az EU által folyósított támogatások szétosztását az egyetemek között. Az eddigi gyakorlat szerint a felsőoktatási intézmények három csoportba osztják a fogadó országokat, és az ottani megélhetési költségek szerint az ösztöndíj nagyjából 250 és 380 euró között mozoghat, miközben a diákoknak átlagosan 700–900 euróra lenne szükségük havonta. (MN)

Az Európai Unió Erasmus- programja 1987-ben indult, azóta segítségével több mint kétmillió diák tanulhatott külföldön, az Európai Bizottság 2012-re pedig a hárommilliót tűzte ki célul. Ez a nagy szám első ránézésre pozitívnak tűnhet, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jelenlegi kétmillió nagyjából egy százalékát teszi ki az EU egyetemistáinak. Külföldi egyetemen teljesíteni egy-két szemesztert a legtöbbjük- nek megfizethetetlen.
A 21 éves Noémi a szerencsések közé tartozik, szülei támogatásával ugyanis a tavaly őszi szemesztert egy római egyetemen tölthette el. „Már évek óta tudtuk, hogy egyszer megpályázom majd az Erasmust – mondja az egyetemista lány – de aki nem gondolkodik előre, az biztosan nem tudja majd segíteni a gyerekét.” A legnagyobb nehézséget a munkavállalási tilalom jelenti, az EU ugyanis nem akarja, hogy az ösztöndíjasok megjelenjenek a fogadó országok munkaerőpiacain. Mindössze tanulni várják őket. A litván Dovile nagyobb összeget kapott, de még így is sok problémája akadt. „A családom nem tudott támogatni, a munkavállalási megkötések miatt pedig csak alkalmi munkákkal tudtam összekaparni némi költőpénzt – nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz.”
„Szinte nem is lehet ösztöndíjnak nevezni ezt az összeget, mert még arra sem volt elég, hogy a városszéli nyolcfős albérlet egyik kétágyas szobájának havi bérletét kifizessem.” Noémi tapasztalatai aggasztóak, ám a közhiedelemre rácáfolva kellemes meglepetést jelenthet, hogy Magyarország az uniós támogatás összegét tekintve nincs jelentős hátrányban a gazdagabb tagállamokkal szemben. Az egyenlő bánásmódra mindenesetre kitűnő példa a német Svenja. „Csak a szorgalmi időszakban, azaz három hónapon keresztül kaptam pénzt az egyetemtől, akkor is mindössze 280 eurót. Szerencsére nem kellett a bochumi egyetemtől függenem, mert a szüleimnek nem okozott gondot a félév finanszírozása.”
A legtöbb erasmusos spanyol, francia vagy német egyetemekről érkezik; átlagosan tízszer annyian, mint más országokból – ez is mutatja, hol számíthatnak biztos háttértámogatásra a diákok. A holland Riccardo – aki mindössze 250 eurónyi támogatást kapott egyetemétől, még azt is megengedhette magának, hogy a szemesztert követően még 2-3 hónapon keresztül élvezze az olasz vendéglátást.
Leginkább a mi régiónkból érkezik sok panasz, francia szemszögből például az Erasmus jól szervezettnek mondható. Az ELTE-n tanuló Vérának persze otthoni egyeteme sem engedte el a kezét. „Az Erasmus-ösztöndíj mellett nemcsak kiegészítő pénzügyi támogatást kaptam az egyetememtől, de a kezdeti adminisztrációs ügyekben, illetve a szálláskeresésben is segítettek”, ez pedig a magyar egyetemek többségéről nem mondható el.
A megkérdezett ösztöndíjasok szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a bizottság végre nem a mennyiséget, hanem a minőséget tartaná szem előtt, így a létszám csökkentésével talán igazi ösztöndíjat oszthatna szét.