Aggodalmak a tőzsdén

Újra előkerültek az eurózóna adóssággondjaival kapcsolatos befektetői félelmek, ami a mélybe taszította a részvénypiaci mutatókat és az euró árfolyamát. A Budapesti Értéktőzsde fő indexe is a nap vesztesei közé került.

Munkatársunktól
2010. 11. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Viszonylag komoly visszaeséseket produkáltak tegnap a nyugat-európai tőzsdék, és a sorból a Budapesti Értéktőzsde sem lógott ki. A főbb mutatók, így a londoni FTSE-100-as, a frankfurti DAX-30-as és a párizsi CAC-40 egyaránt egy százalék feletti viszszaeséssel zártak. Az ideges hangulatban a Budapesti Értéktőzsde fő mutatója, a BUX-index 1098,10 pontos, 4,71 százalékos csökkenéssel, 22 225,42 ponton fejezte be a kereskedést. A vezető papírok kivétel nélkül veszítettek értékükből. A Mol árfolyama 6,01 százalékkal, 19 700 forintra csökkent, az OTP-részvények ára 5,17 százalékkal, 5500 forintra esett. A Richter-papírok csak a nap végére adták meg magukat, zárásra már 2,9 százalékos veszteséget könyvelhettek el. Közben a Magyar Telekom 3,5 százalékkal alacsonyabb áron zárta a napot.
A bankközi devizapiacon a forint főként az euró–dollár árfolyam alakulását követte, kezdetben erősödött, majd korrigált. Lapzártakor az eurót 274 forinton jegyezték. Meggyőző erősödésbe kezdett tegnap délután a dollár az euróhoz képest is. A bankközi devizapiacon lapzártakor egy euró már csak 1,36 dollárt ért. A délelőtt során az eurót még 1,38 dollár felett jegyezték.
Az euró gyengülését az elemzők az eurózóna adóssággondjaival kapcsolatban ismét felerősödött befektetői aggodalmakkal magyarázták. Az ír adósságprobléma ugyanis ismét a figyelem középpontjába került, miután az irányadó tízéves német és ír kötvényhozam-különbség rekordszintre emelkedett. A tízéves ír kötvény hozama a reggeli 7,94 százalékról délutánra 8,55 százalékra nőtt. Először volt 8 százalék felett az euró bevezetése óta. Közben a Reutersnak nyilatkozó Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Írország uniós tisztviselőkkel tárgyal arról, hogy a jövő év elején hitelt vegyen fel az EU-tól. Kijelentette: Írország nem kért pénzügyi segítséget az Európai Unió rendkívüli pénzügyi alapjából.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.