Olaszország vadromantikus vidéki táján idegenül mozog a külföldi. A helyiek csak „az amerikainak” hívják, úgy kilóg a helyi társadalomból. Kelletlenül várakozik az isten háta mögötti falucskában, s szemmel láthatóan a háta közepére sem kívánja a csodás olasz tájat. Megbízója azonban odarendelte, és bérgyilkosként csak az elvégzendő feladat, valamint a honorárium motiválja, igyekszik távol tartani magát az emberektől.
Az amerikai egy közhellyé silányított hollywoodi alapszituációból indul ki, amelyben egy bérgyilkos utolsó munkájára készül. Különösen jegyzett rendezők foglalkoztak az utóbbi években a bérgyilkosok belső indíttatásával, privát gondolataival, s a Leon, a profi, a Collateral – a halál záloga és a Nem vénnek való vidék is bizonyította, hogy akad még mondanivaló a témában. Ráadásul Michael Mann és a Coen testvérek után ezúttal sem kisebb kaliberű alkotó ült a rendezői székbe, bár Anton Corbijn neve inkább a zeneiparból lehet ismerős a nyilvánosságnak. Az előző két évtized egyik nagy hatású kliprendezője a Joy Division zenekarról készített dokumentumfilmje után ezúttal George Clooney főszereplésével készített régi vágású krimit, amely leginkább a hetvenes évek hangulatát idézi. Corbijn atmoszférateremtése hiteles és működőképes. A képeslapra kívánkozó tájképek mellett szokatlan beállítások teszik színessé a képi világot, és utalnak a rendező vizuális érzékére és előéletére. A hangulat megteremtése mellett a film legnagyobb erénye kétségtelenül Clooney magával ragadó alakítása. A Vészhelyzet című sorozat egykori doktora másfél évtized alatt korosztálya legjobb színészévé nőtte ki magát. Változatos szerepvállalásai révén jelenleg is beskatulyázhatatlan, így válik hihetővé karaktere bérgyilkosként. A kamera nem is tud betelni vele, mindvégig szorosan tapad rá, és amikor tanácstalanság érezhető a történetmesélésben, tőle várja a megoldást.
Éppen ez a gond Az amerikaival. A remek felvételek és a kiváló színészválasztás nem elegendő a magas színvonalú filmhez, s Corbijn nem képes a képeket megtölteni tartalommal, Clooney karaktere ismeretlen és felszínes marad. Pedig izgalmas felütés, hogy a számkivetett idegen éppen egy pappal és egy prostituálttal kerül közelebbi kapcsolatba. Gondolati szinten ugyanis mindegyik karakter meglepő hasonlóságot mutat egymással a társadalom átlagosságától való eltérésében. Amikor azonban tartalommal kellene megtölteni a képeket, elfolyik a feszültség, és üresjárattá válnak az egyébként míves beállítások. Az olasz vidék feltáratlan marad, a főszereplő nem kerül kapcsolatba a természettel, az idegen kultúrával való találkozás is kihasználatlan marad. Félbehagyott jeleneteket, félbemaradt cselekményszálakat kapunk.
(Az amerikai – színes, feliratos amerikai filmdráma, 103 perc, 2010. Rendező: Anton Corbijn. Forgalmazó: Palace Pictures.)
origo.hu
Diákhitel-korrupció: újabb büntetőeljárás miatt is kikérhetik Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től?
