Ázsiai voksok az IMF-ben

Ezentúl a korábbinál nagyobb szava lehet a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsában a feltörekvő országoknak, köztük Kínának. Az Egyesült Államok és Japán után az ázsiai nagyhatalomé a harmadik legtöbb szavazat. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia az óriás mögé szorult. Magyarország súlya is csökkent.

Lisszabon Pekingben bízik. Kétnapos állami látogatásra Portugáliába érkezett szombaton Hu Csin-tao kínai elnök, akitől előnyös gazdasági szerződéseket remélnek a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő ibériai országban. A gazdasági szakértők egy része üdvözölte a kínai elnök azon szándékát, hogy részt vállal a portugál adósságpapírok vételében. Portugáliának ugyanis jövőre összesen bruttó 45 milliárd eurónyi hiteltartozást kell kifizetnie. A kínai elnök kíséretében van a legnagyobb kínai bank, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) vezetője, aki meg akarja venni az egyik magánkézben levő portugál pénzintézet, a Portugál Magánbank (BPI) részvényeinek 10 százalékát is. (S. T.)

Jóváhagyta a hét végén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa azt a módosítást, amelyik a kvóták hat százalékának átcsoportosítása révén nagyobb szavazati súllyal ruházza fel a dinamikusan felzárkózó országokat – tudta meg a távirati iroda. Ezen államok közé tartozik többek között Kína, India, Brazília és Oroszország is. A változtatás hatására a távol-keleti óriás maga mögé utasította Németországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot. Jelenleg Kína az Egyesült Államok és Japán után a harmadik a szavazati arányok terén az IMF-ben. A távol-keleti óriás mellett India és Brazília került be az első tízbe, Oroszország pedig a tizedikről a kilencedik helyre lépett előre a 187 tagú Nemzetközi Valutaalapban. A kvóták átrendeződése Kanadát és Szaúd-Arábiát hátrányosan érintette, ezek az országok többé nincsenek benne az első tízben. A súlyarányok újraosztásában a húszak (G20) pénzügyminiszterei állapodtak meg október végén.
Az IMF tagországai közül száztíznek növekszik vagy nem változik a szavazataránya, hetvenhété pedig csökken. Hazánk ez utóbbi csoportban foglal helyet. Magyarország kvótaaránya 0,436 százalékról 0,407 százalékra esett, szavazataránya pedig 0,441 százalékról 0,414 százalékra csökkent az átrendezés miatt.
– Ez a történelmi megállapodás a legalapvetőbb kormányzási átalakítás az IMF hatvanöt éves történetében, és az eddigi legnagyobb módosítás a fejlődő országok javára – így kommentálta a fejleményt a valutaalap vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn. A valutaalap vezetői azt is eldöntötték, hogy az IMF fő finanszírozási forrását, a tagállamok kvótáit – azaz tagdíját – megkétszerezik. Ez az összeg ezentúl 755,7 milliárd dollárt tesz majd ki.