A megtakarítások mögött elsősorban az a cél húzódik meg, hogy felkészüljünk a váratlan kiadásokra, azonban már a hosszú távú, értékmegőrző befektetések iránti érdeklődés is erősebb. A kutatás alapján az is látszik, hogy még tízmillió forint megtakarítás felett is a válaszadók közel hetven százaléka inkább megtakarítóként tekint magára, és nem befektetőként – írja legújabb felmérésében az MBH Befektetési Bank.
Fotó: Shutterstock
Kinek mennyi a megtakarítása?
Az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatása alapján a magyar felnőtt lakosság megtakarítási helyzete vegyes képet mutat:
- a válaszadók 33 százalékának közel annyi a megtakarított pénze, mint egy évvel ezelőtt,
- 33 százalék nyilatkozott úgy, hogy nőtt a megtakarítása,
- míg 28 százalékának kevesebb lett a félretett pénze.
A kutatás alapján jól kirajzolódik az a három csoport, akiknek eltérőek a megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjei: a legnagyobb csoportot azok alkotják (45 százalék), akik kétmillió forint alatti megtakarítással rendelkeznek. Az ő esetükben jellemzően kisebb összegekről van szó – átlagosan közel 55 ezer forintot tudnak félretenni havonta –, és megtakarításaikat jellemzően magas likviditású formákban, elsősorban készpénzben vagy folyószámlán tartják. Ennek hátterében leginkább az inflációs környezet és a növekvő mindennapi kiadások miatti fokozott pénzügyi óvatosság állhat.
A következő szegmenst a két- és tízmillió forint közötti megtakarítással rendelkező felnőtt lakosság alkotja. E körben az átlagos havi félretett összeg meghaladja a 110 ezer forintot. Ez a csoport átmenetet képez a klasszikus megtakarítói és a befektetői attitűd között: pénzügyi mozgásterük már lehetőséget biztosítana a vagyon tudatos, befektetési szemléletű kezelésére, azonban sokan közülük továbbra is elsősorban megtakarítóként tekintenek magukra.
A kutatás alapján a megtakarítók felső szegmensét azok alkotják, akik tízmillió forintot meghaladó tartalékkal rendelkeznek. Ebben a kategóriában már átlagosan 363 ezer forintot tudnak havonta félretenni. Pénzügyi portfóliójuk jellemzően diverzifikáltabb: a válaszadók 59 százaléka állampapírokban, 35 százaléka befektetési alapokban, 28 százaléka ingatlanban, 27 százaléka részvényben is tartja a megtakarításait. Ugyanakkor még ebben a körben is sokan inkább megtakarítóként, semmint befektetőként azonosítják magukat. Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója úgy fogalmazott: a hosszú távú értéknöveléshez nem elegendő a tőke megléte, hanem elengedhetetlen a megtakarított összeg tudatos kezelése, a befektetési termékek iránti nyitottság is. A vállalati kötvények és jelzáloglevelek alacsony kockázatú, stabil befektetési lehetőséget kínálnak, ismertségük és elterjedtségük a lakosság körében továbbra is visszafogott – emelte ki.
Felkészülés a váratlan kiadásokra vagy hosszú távú befektetések?
A kutatási eredmények alapján megoszlik, hogy mikor látják időszerűbbnek, hogy pénzt tegyenek félre: a válaszadók megközelítőleg fele a hónap elején, közvetlenül a jövedelem beérkezése után különíti el a megtakarításra szánt összeget, míg a másik fele a hónap végén, a kiadások után fennmaradó pénzből takarékoskodik. A válaszadók negyven százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem havi rendszerességgel, hanem alkalmanként, jellemzően ritkábban tesz félre, viszont így is képes megtakarítást képezni. A felmérésből kiderült, hogy 2024-hez képest emelkedett azon válaszadók aránya (54 százalék), akik a biztonsági tartalék képzését tartják legfontosabb megtakarítási célnak. De ezt követően továbbra is a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás a leglényegesebb szempont a lakosság számára.
2024-hez képest azonban pozitív elmozdulás figyelhető meg a befektetői tudatosságban, többen tekintik az értékmegőrzést és az értéknövelést is fontos mozgatórugónak, főként a magasabb megtakarítással rendelkezők körében. A válaszadók közel negyede tesz félre nyugdíjcéllal, saját ingatlanra vagy nagyobb utazásra, de a tanulás és az esküvőszervezés is felkerült a listára.
A kutatás rámutatott arra is, hogy bár a pénzügyi információk elsődleges forrása az internet, a befektetési döntések meghozatalában továbbra is a személyes tanácsadásnak van meghatározó szerepe. A válaszadók jelentős része – különösen a magasabb megtakarítással rendelkezők – a banki tanácsadók véleményére támaszkodik, amikor konkrét pénzügyi lépéseket tervez.
