Egymillió hektár sorsa kérdéses

Csaknem egymillió hektár földről nem rendelkezünk hiteles kimutatással – olvasható a múlt évet értékelő agrárjelentésben, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium terjesztett az Országgyűlés elé. Az iromány szerint az előző kormány trükközött a támogatások kifizetésekor, a gazdák tavaly hatvanmilliárd forinttal kevesebb dotációt kaptak.

Dénes Zoltán
2010. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem biztosította az előző kormány a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését, így a gazdáknak tavaly 60 milliárd forinttal kevesebb pénz jutott – derül ki a vidékfejlesztési tárca által készített, az agrárgazdaság múlt évi helyzetéről szóló jelentésben. Az ezt értékelő, a minisztériumtól független Agrárgazdasági Tanács kifejtette: az előző kormány trükközött a kifizetésekkel és az elszámolásokkal, amivel „rontották” a jelenlegi kabinet támogatási lehetőségeit. Elodázhatatlannak nevezték az állami földek pontos leltárának elkészítését és haszonbérleti viszonyainak áttekintését. Az ország 7,78 millió hektár termőterületéből ugyanis csak 6,81 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat a földhasználati nyilvántartás.
A tanács szerint a leltár része kell legyen a haszonbérleti díjak üzemméret szerinti megoszlásának elemzése, mivel az elmúlt időszakban az állami földek haszonbérbe adása során számos visszásság keletkezett. Egyebek mellett ennek is betudható, hogy a bérleti díjak megállapításakor a közjó szempontjából esetenként indokolatlanul alacsony díjtételeket határoztak meg. A jelentés szerint ezt az előnyt főként azon tőkéstársasági kör élvezhette, amely a bérbe adott állami földterületek 80 százalékát tartja kezében. Az állam által haszonbérbe adott 380 ezer hektárnyi termőföld 78 százalékán ugyanis alig száz érdekelt osztozott, a maradék területet pedig több mint 1300 gazdálkodó műveli.
Tavaly sem a keresleti-kínálati viszonyok, sem az erre hivatott állami szervezetek nem tudták megakadályozni a piaci erőfölény alkalmazását az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplőinél. A bruttó hazai termelésből a mezőgazdaság aránya 6,3 százalékkal csökkent, azaz a válság sújtotta ipari termelésnél is nagyobb visszaesést szenvedett el. Gráf József korábbi miniszter fő céljával szemben a termelés továbbra is egyoldalú, nem sikerült erősíteni az állattenyésztés mezőgazdaságban betöltött szerepét. A parlamenti tárgyalására váró beszámoló holnap kerül az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.