Eltűnőben ötezermilliárd

Bődületes összeggel, ezermilliárdokkal tartoznak az államnak és a gazdasági élet szereplőinek a felszámolás alatt álló társaságok. Akad olyan polgáÖtezermilliárd forint – egyes vélekedések szerint nagyjából ekkora összegű kifizetetlen tartozást hagytak maguk után azok a vállalkozások, amelyek felszámolása jelenleg is zajlik.r is ebben az országban, akinek nagyjából száz bedöntött cég van a nevén.

A Széchenyi-terv menti meg a kicsiket. Bár az idei év elején könnyebb volt hitelhez jutni, mint tavaly, a bankok a különadó terheit továbbháríthatják az ügyfelekre, ezért a hitelfeltételek szigorodása várható. Ezt csak a kis cégek tudják kivédeni, ezek ugyanis versenytársaiknál nagyobb eséllyel juthatnak forráshoz abból az ezermilliárd forintból, amely a Széchenyi-tervben áll a kormány rendelkezésére – áll az Atradius Hitelbiztosító októberi elemzésében. A tavalyi 6,3 százalékos GDP-csökkenés után idén minimálisan emelkedett ugyan a bruttó hazai termék, az év második felében azonban további bővülés nem valószínű. Az exporttermelés az első fél évben 12,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaság és az építőipar viszont drasztikusan zuhant, s az utóbbi jövő évi növekedése is csak minimális lesz. A jelentés szerint az építőipari csődök magas száma azt mutatja, hogy az ágazat továbbra is igen népszerű a cégbedöntők körében. Az Atriadus arra számít, hogy az építőipar mellett az élelmiszeripar, a kereskedelem és az informatika területén húzza le a legtöbb vállalat a redőnyt. (H. P.)

A hitelezők feltehetőleg hiába reménykednek abban, hogy egyszer teljes egészében viszontlátják kintlévőségeiket, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a felszámolási eljárásokban csupán a követelések kevesebb mint öt százalékát tudják behajtani. Annyi biztosan tudható, hogy a felszámolás alatt álló cégektől 1150 milliárd forintot követel az adóhatóság. Az érték alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felszámolási osztályának vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a gazdasági élet szereplőinek további három-négyezer milliárd forinttal maradtak adósai a megszűnésre ítélt vállalkozások. Így Hodnik Ákos szerint megalapozottnak nevezhető az a becslés, amely ötezermilliárdra teszi a felszámolás útján megszűnő cégek összes tartozását.
*
Az adóhivatal szakembere egy tegnapi konferenciáján felvázolta a folyamat hátterét, s elsősorban jogszabályi anomáliákat emlegetett. – Jelenleg akár egy nap alatt is lehet társaságot alapítani, s létrejöttükkor az új cégeket érdemben semelyik hatóság sem ellenőrzi – mutatott rá a problémára Hodnik Ákos. Így fordulhat elő, hogy egyik nap felszámolják az üzletember cégét, ám már másnap ugyanaz a személy ugyanott ugyanazt a tevékenységet végzi egy új vállalkozással. Az APEH osztályvezetője a brit példát hozta fel: ott a vállalkozás bejegyzése előtt akár hónapokig is vizsgálják a tulajdonosokat és a cégvezetőt, azt ellenőrizve, hogy az érintettek követtek-e el bűncselekményt, korábbi társaságaikat megfelelően működtették-e s hagytak-e hátra adótartozást. A cégalapításra pedig csak akkor bólintanak rá, ha mindent rendben találtak.
Hodnik Ákos szerint idehaza is hasonló szabályokra volna szükség. Szigorú korlátok közé kellene szorítani például azon személyek társaságalapítási lehetőségeit, akik már több vállalkozást bedöntöttek. Emellett rendezést kíván a cégeltüntetés jelensége is. A szakember egy tatabányai személy ügyét hozta fel, akinek jelenleg nagyjából száz társaság van a nevén, köztük az Agyő, Január és a Hol a Lé elnevezésű vállalkozás. Az eset nem egyedi, s feltételezhető, hogy a töméntelen mennyiségű céggel bírók pénzt vagy más juttatást kapnak kétes üzelmeikért. Az adóhivatal ilyen ügyben feljelentést is tett, ám az ügyészség azt közölte: ez a magatartás a büntető törvénykönyv szerint nem bűncselekmény. Hodnik Ákos emiatt indokoltnak tartaná a büntető jogszabályok módosítását s annak meghatározását is, hogy egy személy egyszerre hány vállalkozásban működhet közre. Az APEH szakembere a cégjogi, a büntető-, a polgári és az adójogi passzusok összehangolt átalakítását szorgalmazza, emellett fontosnak nevezte, hogy a bejegyzés előtt a cégbíróság tüzetesen ellenőrizze az új vállalkozásokat. Így elkerülhető lenne, hogy egy hajléktalanszálló papíron több száz társaság székhelye legyen.
A Napi Gazdaság konferenciáján felszólalt a Pécsi Ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője is. Juhász László a csődtörvényt elemezte, s arra jutott: a jogszabály átfogó módosításra szorul. A csődeljárás mostani szabályai ugyanis nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a passzusokat sokszor a vállalkozás kitakarítására, vagy a másik társaság életének megnehezítésére használják fel. A rendezvényen szót kapott a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke. Somogyi Ferenc szerint nem válhatunk a kereskedelmi láncok országává, a hazai társaságok hatékony működésére is szükség van, amit megfelelő cégjogi szabályok segíthetnek elő. Úgy vélte, a gazdaság rendbetételéhez elengedhetetlen a társaságok alapításának megfelelő szabályozása.