Fókuszban a gazdaság

Pragmatikus szemléletváltást hozhat a magyar–ukrán kapcsolatokban is a világ gazdasági és politikai súlypontjának Ázsiába helyeződésére reagáló keleti nyitás. Ennek megfelelően Orbán Viktor mai kijevi tárgyalásainak középpontjában is a gazdasági kérdések állnak. Már csak azért is, mert a kétoldalú viszonyt az utóbbi években feszültté tevő gondok a megoldáshoz közelítenek, míg a gazdasági kapcsolatok szintje elmarad a potenciális lehetőségektől.
Azerbajdzsán és Moldova után az EU keleti partnerségi programjához tartozó újabb országot látogat meg a soros elnökségre készülődés jegyében Orbán Viktor. Aligha meglepő tehát, ha Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök az integrációs folyamat gyorsítását elősegítendő, kérni fogják a magyar kormányfőtől, hogy támogassa a keleti partnerség programját konkrét tartalommal megtölteni hivatott ukrán javaslatokat. Kijevi forrásaink szerint Ukrajna számít Magyarország segítségére a vízumrendszer könnyítésében is. Keleti szomszédunk támogatja a Duna-stratégia céljait, s információink szerint abban érdekelt, hogy e stratégia mozgatásában Budapest és Bécs játssza a főszerepet. Kijevben szerencsésnek tartanák azt is, ha a visegrádi együttműködés melletti újabb regionális lobbiként szorosabbá válna Ukrajna, Ausztria és Magyarország együttműködése.
Kijev gazdasági téren is komoly lehetőséget lát nyugati szomszédjában, így ennek előmozdítására kiemelten fontosnak tartja az infrastruktúra fejlesztését. Ipari parkok létesítéséről, az út- és vasúthálózat bővítéséről, modernizálásáról van szó. Információink szerint Ukrajna abban érdekelt, hogy a széles nyomtávú vasút ne Szlovákián, hanem Magyarországon át érje el Nyugat-Európát. Kijev támogatni igyekszik az ukrán tőke magyarországi szerepvállalását is, s ugyanezt szeretné viszont elérni Budapest. Az ukrán törekvések a vasút bővítése mellett több területen összefüggnek a magyar–orosz tervek alakulásával. Kijev például számít arra, hogy részt vehet a paksi erőmű modernizálásában, és a beruházáshoz turbinákat szállíthat. Ukrajna mintegy cserébe információink szerint magyar cégeket is bevonna az Európa felé orosz gázt tranzitáló vezetékrendszer modernizálásába. Már csak azért is, mert Kijev minden erővel igyekszik elkerülni az alternatív útvonalak megépítését, de a rendszer elengedhetetlen felújításába mindenképpen szeretné bevonni az Európai Uniót.
A tárgyalásokon szó lesz a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről és a kettős állampolgárságról is, ám forrásaink szerint e kérdésekről részletesebben alacsonyabb szinten folyik az egyeztetés. Mindez arra utal, hogy mindkét fél pragmatikus alapokon, a gazdaságot a középpontba állítva képzeli el a kapcsolatok bővítését.