Nincs titkosszolgálati szál? Számos találgatás jelent meg korábban a sajtóban Jozef Rohac titkosszolgálati kapcsolatairól és arról, hogy a posztkommunista kötődésű szlovák szervek diverzáns akciókhoz, zavarkeltéshez használták fel a férfit és csapatát. A vádlott korábban a szlovák sajtónak elmondta, hogy az ügyeiben eljáró rendőrségek rossz nyomon vizsgálódtak, amikor őt és társait tartották közellenségnek, véleménye szerint valóban a szolgálatok álltak a kilencvenes évek véres leszámolásai mögött, de azok hátterében az akkori politikai átrendeződés miatti villongásokat kell keresni. Úgy tudjuk, a zen buddhizmus alapján élő Rohac következetes antikommunista, és semmilyen kapcsolatot nem hajlandó ápolni olyan szervezetekkel, amelyek az előző rendszerekhez kötődtek a múltban.
A súlyosabb vádpont alól felmentette tegnap a Fővárosi Bíróság Jozef Rohacot, egyben elrendelte a szlovák férfival szemben alkalmazott valamennyi kényszerintézkedés megszüntetését, és a vádlottat szabadlábra helyezte. Utóbbi határozatot az ügyészség és a védelem is tudomásul vette.
Mint arról beszámoltunk, az 1998-as, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozott terhelt az egy évvel korábbi, a Seres Zoltán vállalkozó elleni merényletkísérlet miatt állt bíróság elé hazánkban. Rohac számlájára írta az ügyészség, hogy ő szerelte fel az üzletember kocsijára azt a plasztikbombát, amely végül nem robbant fel.
*
A szerkezetet távirányítással hozták volna működésbe, de a rögzítésére szolgáló mágnes hibájából leesett a járműről, Seres észre sem vette, hogy mit terveztek ellene. Az üzletembert 1997 júniusában budapesti háza előtt akarták megölni.
A leesett pokolgépet egy azóta is ismeretlen fiatal férfi kapta fel a földről, és elfutott vele, majd eldobta, amikor a környékbeliek üldözőbe vették. A bomba csaknem 3,5 kilogramm Semtexből készült, hatósugara ötszáz méteres volt, és kétszáz méteren belül gyilkolt volna. A fegyvert a tűzszerészszolgálat a helyszínen hatástalanította, majd elszállította. A szerkezetet megvizsgáló szakemberek jelezték, hogy a belsejében ujjlenyomatot találtak, de az ügy 1997-ben ezzel megállni látszott. A rendőrség két év múlva eredményt szeretett volna látni, s a szakértők megállapították, hogy a pokolgép belsejében, a vevőegységben Rohac mintáját találták meg. A vizsgálatról azonban nem készült olyan jegyzőkönyv, amely dokumentálná, hogy mikor, ki és milyen módszerrel végezte el azt. Csak a bírósági szakaszban derült ki, hogy az eljárásban kötelező fotók is hiányosak. Az alkatrésznek később nyoma veszett a rendőrségen, azt az ügyészség nem tudta bemutatni bizonyítékként. A februárban kezdődött perben így patthelyzet állt elő, majd májusban a tűzszerészek egyik tisztje tanúként nyilatkozott, és elhozta magával a bizonyítékot. Az asszony szakértőként beszélt arról, hogy a bomba belsejében Jozef Rohac ujjlenyomatát találta meg, holott erre nem volt jogosultsága. Hozzátette: amikor a szakemberek ilyen mintát vesznek le, az a rögzítésre szolgáló fóliára kerül, s később már nem alkalmas azonosításra. Az összehasonlítás alapjai azok a kéz- és tenyérlenyomatok voltak, amelyeket a magyar rendőrség a szlovák és a cseh büntetés-végrehajtástól szerzett be. A tegnapi bírói indoklás szerint elmondható, hogy a nyomozó hatóságok csak évekkel a merénylet után láttak munkához, és igyekeztek bizonyítékokat bemutatni.
Az említett, a rendőrségi raktárból történt eltűnés miatt fegyelmi vizsgálat is kezdődött a testületnél, de az nem nevezett meg felelőst. A Fővárosi Főügyészség úgy fogadta be a vádjavaslatot, majd emelt vádat Rohac ellen, hogy az egyetlen tárgyi bizonyíték akkor még nem állt rendelkezésre.
A vádlott ellen az ügyészség bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés, illetve robbanóanyaggal, robbanószerrel való visszaélés miatt indított eljárást. Rohac 1998-ban eltűnt a magyar és a szlovák hatóságok látóköréből, s olyan hírek is szárnyra keltek, hogy már nem él. A férfit két éve fogták el Prágában egy közúti ellenőrzéskor, amikor a hivatalos verzió szerint ittasan, a forgalommal szemben vezette autóját, és hamis papírokkal igazolta magát. Hazánk a Seres-ügyben kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján kérte a kiadatását, és Csehország azt hamarosan megtette. A vádlottat többször tanúként hallgatta meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is az Aranykéz utcai robbantás ügyében, de Rohac nem nyilatkozott. Az NNI-nek nem volt kellő bizonyítéka a terhelt ellen, így vádjavaslatot sem tehetett az ügyben. Rohac nem vallott a Seres elleni merényletről, és tegnap az utolsó szó jogán sem védte magát a bíróságon.
Krecsik Eldoróda tanácsa a robbanószerrel, robbanóanyaggal viszszaélés miatt két év börtönbüntetést szabott ki Jozef Rohacra, mert bizonyítottnak látták, hogy a bombát ő szerelte össze. A bíróság szerint ugyanakkor nem tudni, hogy Rohac mikor, kinek a megbízásából követte el tettét. Az ítélet indokolása kimondta, a pokolgép összeszereléséből nem következik, hogy azzal a vádlott Seres Zoltán életét akarta kioltani. A merénylet hátterét nem tisztázták a nyomozó hatóságok, s ennek megállapítása nem a bíróság feladata – mondta a bírónő. A gyilkossági kísérlet tanúi beszámoltak egy autóról is, amely sokáig a helyszín közelében volt; a kocsit két nap múlva találták meg Óbudán. A járművet a rendőrség telepére szállították, de az ott elvégzett tüzetes vizsgálat sem talált értékelhető mintát abban. A Ford vélhetőleg hamis papírokkal jutott Rohachoz, de az ítélet szerint ez nem bizonyítja, hogy a vádlott a merénylet előkészítésére és kivitelezésére használta volna a kocsit. Az említett, azóta sem azonosított, a leeső bombával elfutó férfit a tanúk kamasz fiúként írták le. Bár a rendőrségi jegyzőkönyv tényként említi, hogy egyikük felírta a Ford rendszámát, a tanú ezt a bíróságon nem erősítette meg.
A bíróság tegnap hangsúlyozta, hogy a nyomozáskor érthetetlen hibákat vétett a rendőrség, az így előadott bizonyítékok viszont elégtelenek Jozef Rohac bűnösségének megállapításához. A tegnapi döntés ellen az ügyészség súlyosbításért és az emberölési kísérlet megállapításáért, a védelem teljes felmentésért nyújtott be fellebbezést. Baranyi Róbert, Rohac védője lapunk kérdésére emlékeztetett, hogy a szabálytalanul beszerzett bizonyítékokat a szabályok szerint ki kell zárni a büntetőeljárásból. A jogász elmondta, ezek közé tartoznak a bomba belsejében talált nyomok, mert most sem lehet tudni, hogy ki, mikor, milyen módszerrel vette le azokat. A védelem fellebbezésének épp ez az alapja, mert az így kizárandó dokumentumokra az ítéletben sem lehet hivatkozni. Ha ezeket a bizonyítékokat nem veszi figyelembe a bíróság, minden vádpont alól fel kellett volna menteni védencét – tette hozzá Baranyi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!