Törvénytelen kartellben való részvétel miatt közel 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki tizenhat magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozásra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság tegnapi tájékoztatása szerint a megbírságolt vállalkozások megsértették a gazdasági törvényt, amikor 2005 februárjától 2008 áprilisáig egyeztették egymással egyes malmi búzaőrlemények árát, valamint felosztották egymás között a piacot. A versenyhatóság 17 vállalkozás kapcsán látta bizonyítottnak, hogy a cég részt vett a kartellezésben, közülük tizenhatot bírságolt meg, egyet pedig, mivel együttműködött, felmentett. A Júlia-Malom Kft.-ről van szó, e vállalkozás adott olyan információkat a GVH-nak, amelyekkel a jogsértés bizonyíthatóvá vált. A kiszabott bírságok másféltől nyolcszázmillió forintig terjednek. A legtöbbet, 800 millió forintot a Pannonmill Malomipari Zrt.-nek kell fizetni. A Gyermely Zrt.-t 250 millió, míg a Diamant Kft.-t 200 millió forint kifizetésére kötelezték. A heteken belül csődvédelmet kérő Cerbona Zrt. 145 milliót fizethet, további öt céget bírságoltak 100 és 190 millió forint közötti összegre.
Az elmarasztalt vállalkozások többsége folyamatosan részt vett a kartellezésben. A kartell, ezen belül az ár- és piacfelosztó megállapodás a legsúlyosabb jogsértésnek minősül a versenyjogban, amely az érintett termékek vásárlóit, adott esetben a fogyasztókat károsíthatja – indokolta a magas bírságot a versenyhatóság. A GVH által feltárt kartell elsősorban az étkezéshez használt búzaliszt piacát érintette. A hatóság a bírság kiszabásakor tekintettel volt többek között a gabonafeldolgozás sajátosságaira és egyes vállalkozások különösen nehéz pénzügyi helyzetére is, így némelyik cég számára részletfizetési kedvezményt is megállapított.
Az eljárásnak előzményei is voltak. A versenyhivatal 2004 októberében a finomliszt minimálárának meghatározása, illetve meg nem támadási megállapodás miatt marasztalta el a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségét, illetve tizenkét versenytárs malomipari vállalkozást. A feltárt adatok szerint a döntés hatására az egyeztetések nem maradtak abba, azok szervezésében, jellegében azonban változás következett be. A malmok képviselői ezután a korábbiaknál jobban törekedtek arra, hogy a megbeszéléseiknek a lehető legkevésbé maradjon írásos nyoma.
A GVH által feltárt tények szerint a kartellben meghatározó szerepet töltöttek be az országos szinten is jelentős piaci jelenlétet felmutató malmok, a megállapodás fő irányát elsősorban a közöttük létrejött megállapodás jelenthette. Az országos találkozókon jellemzően a legnagyobb, az országos malomipari kapacitás 70-80 százalékát képviselő vállalkozások vettek részt. Az egyeztetések tárgya a malmi búzaőrlemények, a liszt és a korpa ára, illetve annak esetleges emelése és az áremelés végrehajtásának módja, időzítése volt.
Orbán Viktor: A migráció miatt széteshet a schengeni térség