Kávéházi sanzondiszkó

Játszott a 100 Tagú Cigányzenekarban, zenélt a Romano Drommal, a Besh o droM-mal, a Kistehén Tánczenekarral, három éve pedig megalapította a kávéházi cigányzene újragondolására kitalált Budapest Bárt, és elindította az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai könnyűzenei sikersztoriját. A húszas-harmincas évek slágereit dúdolja a fél ország. Farkas Róbert prímás és a mellé szegődött magyar könnyűzenei válogatott már a harmadik lemeznél tart, a produkció a hét végén Londonban és Rómában is debütált.

Klementisz Réka
2010. 11. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Keletnémet turisták koccintgatnak kannás borral egy olajszagú étteremben, az asztalon művirág, a sarokban magyar nótákkal haknizik egy magyarosba öltöztetett banda. A legtöbbeknek ez a hangulat ugrik be még mindig, ha azt mondom, cigányzenekar. Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy a kávéházi cigányzenét mindig is mostohán kezelték?
– Hozzátapadtak a rossz beidegződések, az eredeti közegére, a húszas-harmincas évekre pedig sajnos kevesen emlékeznek. Kávéházba járni több volt mint úri passzió. Életstílus. Fontos találkozások jöttek létre, és nem mellesleg a nagy kávéházakban játszó cigányzenekarokon múlt, milyen törzsközönség jött össze egy-egy helyen. Kávéházi zenét nem lehetett koncerten hallgatni. Csak ott és akkor, ahol a fontos dolgok történtek. A baj csak az, hogy ezt a zenét soha senki nem emelte a kiszolgáló háttérzenénél egy szinttel feljebb. A Budapest Bár tette meg. Mertünk bátrabban gondolkodni egy mostohán kezelt műfajról.
– Édesapja és mindkét nagyapja is muzsikus volt. Hasonló múltú, tehetségű zenészek általában a lassan elit műfajnak számító roma dzsesszben keresik a sikert. Mit látott meg a kávéházi cigányzenében?
– Gyerekkorom meghatározó élménye a Grand Hotel, a New York Kávéház. Édesapám több híres helyen is játszott. Hat-hét évesen már eljártam vele a fellépésekre. Beleszerettem a kávéházi miliőbe. Több mint húsz év eltelt, mire ezek az alapélmények újra előkerültek. A feleségem nyomta a kezembe egyszer Postássy Juli és Dévényi Ádám lemezét; rajta volt többek között a Szívemben bomba van című sláger is. Nagyon megfogtak azok a dalok. Egyből hallottam, ahogy cigányzenekaron megszólalnak. Vegyes házasságban élek: a feleségem nem roma. Talán ez is kellett ahhoz, hogy ösztönösen egy ilyen köztes műfajban, a magyar nóta és a cigánymuzsika határán egyensúlyozó kávéházi zenében, kuplékban, sanzonokban gondolkodjak. A Kelet Párizsát láttam magam előtt. Azt az eleganciát, amely Budapestet egykor jellemezte. Már csak az volt a kérdés, kikkel valósítható meg mindez. Először színészekben gondolkodtam, de elvetettem az ötletet. A zene helyett a színház felé vitte volna el az egészet. Végül sok különböző zenei karakter összjátéka vált be, akik ráadásul Lovasi Andrástól Kiss Tiboron át Rutkai Boriig, Behumi Dóriig vagy Ferenczi Gyuriig éppen a sanzonokban találtak közös nevezőre.
– A Budapest Bár alkalmi társulásnak indult – a koncertek telt házzal mennek, a napokban már a harmadik lemez jelenik meg. Mennyi szól a sikerből önöknek, és mennyi a nosztalgia, a retró eleve erős divatjának?
– Jókor jöttünk ki valami jóval. Klasszikus sikerrecept. Biztosan volt, van igény az emberekben arra, hogy újra átéljék az eleganciát, a boldog békeidőket. A könnyen befogadható, dallamos slágerekre mindig lesz kereslet. Ezek a dalok generációkat kötnek össze. Nemrég Debrecenben játszottunk. Úgy éreztem magam, mint egy jó diszkóban, ahol nagymamák, szülők és unokák ugyanazokra a dalokra táncoltak.
– Az első két lemez még ragaszkodott a régi slágerekhez, a legújabb, Zene című Budapest Bár dupla albumon már van minden Astor Piazzolától a Haydn-feldolgozáson át a dzsesszig és a bossa nováig. Ha a kiindulópont a kávéházi világ, meddig bővíthető a repertoár?
– Nem hiszem, hogy csak a húszas években írtak szórakoztató zenéket. Minden évtizednek megvannak a maga slágerei. Hozzányúlunk bármihez, lényeg, hogy minőségi, szórakoztató legyen. A korábbi lemezek az énekesekre építettek, az új albumon a zenészeké a főszerep. A Zene anyaga inkább instrumentális – nem véletlenül. Már rég terveztünk egy nemzetközi szinten is bátran felmutatható lemezt. A külföldi érvényesüléshez fontos a marketing, de legfőképp egy karakteres zenei anyag kell. Elvégeztem a Zeneakadémiát, ösztöndíjjal tanultam Brazíliában, játszottam számos zenésszel. Mindannyiunkat rengeteg hatás ér. Szerettem volna, ha mindez egységben megjelenik a külföldiek számára azzal az üzenettel, hogy no, hát kérem, egy magyar cigányzenekar így is meg tud szólalni. És ebbe az is belefér, hogy később esetleg új dalokat írunk a húszas évek szellemiségében, vagy hogy a Budapest Bár lemezén Mazz Swift dzsesszénekes és Ferenczi Gyuri zenekari kísérettel Hendrixet énekel. Boldog lennék, ha lemezről lemezre haladva sikerülne megírni a korszakos slágerek lexikonját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.