Készülőben a semmisségi törvény

Törvényjavaslatot nyújt be a 2006-os jogsértések ügyében Balsai István miniszterelnöki megbízott. A jogszabály lehetővé tenné, hogy megsemmisítsék azokat a végzéseket és ítéleteket, amelyekkel ártatlan emberek letartóztatásáról és elmarasztalásáról döntöttek.

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának egykori tanácselnöke – jelenleg a 2006-os jogsértések vizsgálatával megbízott Balsai István szakértői csoportjának munkatársa – kezdeményezte a semmisségi törvényt. A munkacsoport tegnap elfogadta a javaslatot. Balsai lapunknak úgy nyilatkozott: a szakértők hozzálátnak a törvénytervezet kimunkálásához, ő pedig felméri, hogy az országgyűlési képviselők közül kik támogatják a tervezetet. A miniszterelnöki megbízott tájékoztatja a kormányzatot, s várhatóan két héten belül benyújtja a semmisségi törvényt a parlamentnek.
A tényfeltáró elemzések eddigi adatai szerint a büntetőítéletek egy része olyan rendőri jelentéseken alapult, amelyek tartalmilag hamis közokiratnak minősíthetők. A rendőri dokumentumok 2006. szeptember 18. és október 24. között sok esetben úgy készültek, hogy aláíróik nem vettek részt az utcai járókelők és tüntetők elfogásában, hanem csak az elszállításukat, előállításukat végezték. Nem is tudtak arról, hogy kollégáik miért éppen azokat az embereket választották ki az utcán jelen lévők közül. A jegyzőkönyvek sorozatosan kő- és üvegdobálásról tesznek említést.
Ha az Országgyűlés elfogadná a semmisségi törvényt, az elsőfokú bíróságoknak hivatalból vagy kérelemre, peren kívüli eljárásban meg kellene vizsgálniuk a lezárt és a még függőben levő 2006-os büntetőügyeket. Ha az derülne ki, hogy a döntést kizárólag rendőri jelentések és vallomások alapján hozták meg, az ítéletet semmissé nyilváníthatnák. Az elítélt nevét pedig törölnék a bűnügyi nyilvántartásból. Semmiképp sem terjedne ki viszont a semmisség azokra, akiknek az erőszakos magatartását egyéb bizonyítékok aggálytalanul igazolták. A döntés ellen fellebbezést nyújthatna be a hatóság és az érintett is.
A másik csoportba a szabálytalan letartóztatások sorolhatók. Semmisnek azt a végzést minősíthetnék, amelyet a bíró hajdan például a közrend és a társadalmi rend védelmére hivatkozva hozott meg. Előzetes letartóztatást ugyanis ezzel az indokkal nem lehet elrendelni. Az elmúlt két évtizedben négy semmisségi törvényt fogadtak el: 1989-ben, 1990-ben, 1992-ben és 2000-ben is azoknak az elítélteknek a rehabilitálása vált lehetővé, akik politikai leszámolás áldozatai lettek.