Kétféle recept az eszközkezelőre

Két megoldás közül kell választania a kormánynak, amikor dönt a bajba jutott adósok megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaságról. Egy nemrég napvilágot látott szakmai anyag szerint vagy maga az eszközkezelő veszi meg az ingatlanokat, vagy az önkormányzatok vásárolják meg azokat. A szakértők szerint egyik megoldás sem olcsó.

Csécsi László
2010. 11. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétféle koncepció verseng egymással abban a szakmai anyagban, amely a bajba jutott adósok megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) felállításának és működésének lehetőségeit tárgyalja. A több mint hetven oldalas dokumentumot a napokban kapták meg az adósok helyzetével foglalkozó szakértők. Mint azt lapunk megtudta, az egyik elképzelés szerint a NET vásárolná meg a bedőlt hitelek után maradt ingatlanokat, és azt később visszajuttatná a korábbi tulajdonosoknak. Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban ennek a forgatókönyvnek nem sok realitása lehet, mivel a megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne. Csak a már felmondott hitelek ingatlanjai 540 milliárd forintot emésztenének fel, míg a jövőben bedőlő kölcsönök után maradók megvásárlásához további 300 milliárd forintra lenne szükség. Az ebben a formában üzemelő NET körülbelül háromezer új munkatársat igényelne, így az éves működési költsége a becslések szerint 100 milliárd forint körül mozogna.
A másik elképzelés szerint az adósok megmentéséből az önkormányzatok is kivennék a részüket; azok vásárolnák meg az ingatlanokat. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a legtöbb önkormányzat anyagi helyzete jelenleg nem teszi lehetővé a nagyszámú ingatlanvásárlást, ezért azok valószínűleg hitelből tudnák megoldani a szükséges összeg előteremtését. – Ez a megoldás viszont azzal a nem kívánatos mellékhatással járna, hogy az adósmentés költségei hozzáadódnának az államháztartási hiányhoz – jegyezte meg a szakember.
Az elképzelések szerint az ingatlanok körülbelül a hitelfedezeti értékük hetven százalékáért kerülhetnének át az önkormányzatok vagy az eszközkezelő tulajdonába.
A Széchenyi Hitelszövetség közleménye szerint jelenleg körülbelül százezer olyan jelzáloghitel-szerződés lehet, amelyik már sem állami garanciavállalással, sem banki segítséggel nem menthető meg. Vagyis a felmondott szerződések körülbelül 250-280 ezer embert érintenek. A szövetség megjegyezte, hogy a fent említett kölcsönök között egyaránt található lakáscélú hitel és más, célhoz nem kötött hitel is, ám úgy tűnik, a NET segítségére csak az első csoportba tartozók számíthatnak, holott a többiek helyzete is nagyon aggasztó.
A Bankometer.hu portál nemrégiben utánanézett annak, hogyan alakult a svájcifrank-hitelesek helyzete az utóbbi hónapokban. A szakmai lap szerint az adósok problémája 2010 nyarán csúcsosodott ki, mert a svájci frank árfolyama akkoriban soha nem látott és nem is várt rekordokat döntött meg. A felmérés készítői ugyanakkor úgy látják, hogy nyár óta javult a helyzet, a bankok ugyanis többféle módon próbáltak segíteni a nehéz helyzetbe jutott svájcifrank-hiteleseken. Van olyan pénzintézet, amelyik kamatot csökkentett, vagy meghatározott mértékű visszatérítést ad a hitelkamatokból. Olyan bank is van, amelyik nem az eredeti hitelszerződésben meghatározott vételiárfolyam-típust, hanem az annál kedvezőbb jegybanki árfolyamot vagy saját középárfolyamát alkalmazza az aktuális törlesztőrészlet elszámolásakor. Az is előfordul, hogy a bank előre meghatározott összegű árfolyamkedvezményt ad ügyfeleinek.
Az elemzés szerint azok az ügyfelek jártak a legjobban, akik olyan bankoktól vettek fel hitelt, amelyek közvetlenül a kamatot csökkentették, vagy abból térítenek vissza. A frankhitelesek havi kamatköltségei a banki könnyítések hatására átlagosan 3,88 százalékkal csökkentek, de van olyan bank, amelynél mindössze 1,5-2 százalékkal kell kevesebbet fizetniük az ügyfeleknek a hitelkamat törlesztésére. Sőt a vizsgált bankok között olyan is van, amelyik egyáltalán nem könnyített az ügyfelek terhein. A jegybanki alapkamat alkalmazása a törlesztők kiszámításánál általában havi 2000-3000 forinttal könnyített az ügyfelek terhein.
A kedvezményeket egyébként nem veheti igénybe minden fizetésképtelen adós. Több olyan bank is van a vizsgált intézmények között, amelyik feltételekhez köti a segítséget. Előfordul, hogy a bank csak abban az esetben engedélyezi a könynyítést, ha az ügyfél pontosan törleszt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akkor jár a kedvezmény, ha a hitel havi esedékességi napján a megfelelő fedezet rendelkezésre áll az ügyfél folyószámláján, és ebből a bank le tudja vonni a törlesztőrészletet. Amennyiben az adós akár csak néhány órát is késik a fizetéssel, a kedvezményről le kell mondania. Persze ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy mekkora segítséget jelent az ügyfélnek a néhány ezer forintos kedvezmény, amikor egyáltalán nincs pénze a havi részlet kifizetésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.