Egyetért-e azokkal az értékelésekkel, hogy a magyar pártok leszerepeltek a választásokon?
– Sokatmondó tény a választásokkal kapcsolatban, hogy azok október 31-én voltak, a hivatalos végeredményt viszont még ma sem ismerjük. Nem tudom pozitívan értékelni a választási eredményeket, bár azok gyakorlatilag megegyeznek a hat évvel ezelőttivel, ami a magyar pártokra leadott szavazatok számát, illetve az ebből következő százalékot illeti. Az igaz, hogy változott a választási rendszer, s ennek következében ugyanaz a százalék kevesebb mandátumot jelent, továbbá az UMDSZ – amely koalícióban szerepelt a hatalmon lévő Régiók Pártjával – négy egyéni mandátumot szerzett. Úgy tűnik, nem sikerült megállítani a magyar szavazók lemorzsolódási folyamatát Kárpátalján.
– Lehet-e tudni, hogy milyen arányban szavaztak ukrán pártokra a kárpátaljai magyarok?
– Megközelítőleg lehet tudni. A megyében a részvételi arány 54 százalék volt. Ha abból indulunk ki, hogy a magyarok is körülbelül ugyanilyen százalékban mentek el szavazni, ez körülbelül hatvanezer voksot jelent. Az adatok szerint a KMKSZ mintegy húszezer, az UMDSZ pedig tizenötezer voksot tudhat magáénak. Ebből következik, hogy körülbelül a szavazatok felét olyan ukrán pártok kapták, amelyek – finoman fogalmazva – különleges módon stimulálták a választók viselkedését. Ez főleg az Egységes Centrum nevű pártnak sikerült jól. Mindenképp szomorú kicsengést ad a mostani választásoknak, hogy magyar embereink közül sokan, amikor a nemzettudatuk volt a mérleg egyik serpenyőjében, s egy százhrivnyás a másikban, az utóbbit választották. Azaz magyarjaink nagy részénél háromezer forinttal háttérbe lehet tenni az identitást.
– A feltételezett szavazatvásárláson túl mennyiben lehetett jelentősége a választáson annak, hogy ukrán pártok listáin is magyarok, de legalábbis magyar nevű emberek szerepeltek?
– Ennek nem volt jelentősége. A már említett nagyüzemi szavazatfelvásárlási akciót illetően viszszatérő motívum, hogy teljesen ismeretlen figurák győztek le nagy fölénnyel politikai öreg motorosokat. Én magam is jó példa vagyok erre. A körzetemben 1990 óta már sokadszor vettem részt választásokon, ez idáig mindig elég jó eredménnyel. Most egy, a politikában teljesen ismeretlen vámos győzött nagy szavazatkülönbséggel.
– A szlovákiai Híd – Most vagy a szerbiai Demokrata Párt magyarok körében aratott sikere nyomán felmerül a kérdés: Kárpátalján is hanyatlóban van az etnikai motivációjú szavazás?
– Az biztos, hogy az ideológiai motiváltság elhanyagolható. Ugyanakkor az ukrán pártoknak van valamiféle „kapcsolódásuk” a hatalomhoz, vagy éppenséggel az üzleti élethez, ami befolyásolhatja a szavazót.
– Nyugat-Ukrajnában megerősödtek a nacionalista szervezetek. Érzékelhető ez Kárpátalján is?
– Kárpátaljára ez nem érvényes, de országos szinten az eredmények egyik legszembeszökőbb eleme a szélsőjobboldali Szabadság párt előretörése. Nyugat-Ukrajna néhány megyéjében ez a szervezet szerepelt a legjobban, bár még nem tudni, hogy részt vesz-e a helyi hatalmi koalíciókban. Országos szinten öt százalék fölötti eredményt ért el a párt. Miután háromszázalékos a parlamenti küszöb Ukrajnában, ez mindenképp vészjósló fejlemény. Egyelőre még korai azt találgatni, hogy ennek milyen hatása lehet Kárpátaljára.
– Érezhető-e előrelépés az anyanyelvű oktatás terén Ukrajnában az év eleji elnökváltást követően?
– Rögtön a megméretés után volt egy pozitív momentum, az idén már lehetett szaktantárgyakban magyarul is érettségi tesztet írni. Az anyanyelvű oktatás helyzetének rendezéséről ugyanakkor messze nem beszélhetünk, mert ukránból továbbra is ugyanolyan tesztet kell írni a magyar iskolák végzőseinek, mint az ukránoknak. Ez egyértelműen távol áll az esélyegyenlőségtől. Az anyanyelvű tankönyvkiadás helyzete pedig az eddiginél is súlyosabb lett.
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
