A kormány bírói tárgyalás megkerülésével fizet tízmillió fontot meghaladó összeget – meg nem erősített értesülés szerint 14 millió fontot, vagyis mintegy 4,2 milliárd forintot – tizennégy volt guantánamói rabnak kártérítésül az elszenvedett embertelen bánásmód miatt. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a teljes bírósági eljárás 50 millió fontjába került volna a kormánynak, és emellett százszámra kellett volna titkos iratokat kiszolgáltatni a bíróságnak.
Az érintett külföldi születésű személyek kártérítési igénye azon alapul, hogy némelyikük a brit titkosszolgálat által szolgáltatott információ eredményeképpen került az amerikaiak kezébe, másoknak vallatásuk során a britek által megfogalmazott kérdéseket is feltettek, és hogy a britek tevékenyen hozzájárultak a különleges előállítás fedőnevű eljáráshoz, amely abból állt, hogy a foglyokat olyan helyre szállították, ahol kínzással kényszerítették őket vallomásra.
A brit sajtó ugyanakkor megkérdőjelezi Clarke magyarázatát. Az igazságügyi minisztériumnak ugyanis nem volt kétsége afelől, hogy a bíróság a kormány ellen dönt, és hogy ragaszkodik a titkos iratok feltárásához is. A kormányt pedig nem annyira a nagyobb költség, mint részben a titkosszolgálati szervek működésének, belső ügyeinek feltárása, másrészt az amerikaiak várt reakciója riasztotta el a bírósági eljárástól. A közvélemény felháborodással fogadná a brit biztonsági szervek részvételét a vádak szerinti embertelen eljárásban, és ezen az sem változtat, hogy a szóban forgó cselekmények mind a Cameron-kormány megalakulása előtt történtek. Maga David Cameron júliusban hozzájárult ahhoz, hogy kivizsgálják a kémelhárítás (MI5) és a hírszerzés (MI6) szerepét a kérdéses esetekben. Ez súlyosan érinti a biztonsági szerveket, mert a közvélemény megérti és elfogadja, hogy az ország biztonságának fontos eszköze a két szervezet, ugyanakkor nem hajlandó elfogadni a „cél szentesíti az eszközt” elvét. A most kezdődött vizsgálat a Cameron-kormány által hangoztatott átvilágíthatósági politika része, és aligha okoz álmatlan éjszakákat a koalíciós partnereknek, ha kiderül, hogy az előző, munkáspárti kormány hivatali ideje alatt a brit biztonsági szervek is tevékeny részt vállaltak az eljárásokban. Ezzel szemben politikailag is és az olykor létfontosságú brit–amerikai biztonsági együttműködés szempontjából is elfogadhatatlan károkat okozna, ha egy szükségszerűen nagydobra vert brit tárgyalás során eddig sosem látott részletek kerülnének napvilágra ennek az együttműködésnek a részleteiről. Nem csak a CIA, az amerikai külügyminisztérium sem térne egykönnyen napirendre az ügy felett, és a brit nyomozó szervek sor értékes információtól esnének el, ha az amerikaiak megtorlással élnek.
Sokan furcsállják, hogy a brit adófizetők pénzéből milliókat fizetnek ki olyan személyeknek, akik menekültként érkeztek az országba, és akik minden kétséget kizáróan ellenségei annak a rendszernek, amely most elégtételt ad nekik a rajtuk esett emberjogi sérelmekért.
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
