Önkényesen átrajzolt határvonalak a világhálón

Kína nem bízza a Google-ra az ország műholdas feltérképezését; a világszerte használt Maps és Earth programokkal szemben most saját világtérképet készített. A kínai program licencét már több nagy cég – köztük a Nokia is – megvásárolta, a Google azonban egyelőre nem érdeklődött, noha az ő térképe meglehetősen hiányos az örökké titkolózó kínaiak saját fejlesztéséhez képest. Az összeesküvés-elméletek tekintetében végtelen tárházat jelentenek a Google térképei, amelyek fejlesztői manapság egyre több baklövést követnek el.

Önkényes határvonás. A Google Maps legutóbbi baklövése is komoly feszültségeket keltett, most Nicaragua és Costa Rica között. Eden Pastora nicaraguai parancsnok a Google-program térképére alapozva vezette át csapatát a Costa Ricához tartozó területre, ahol saját zászlójukat felvonva letáboroztak, és nekikezdtek a folyómeder tisztításának. Costa Rica lakossága körében komoly félelmet váltottak ki az egyre erőszakosabb nicaraguai határ-helyreállítási törekvések, főként mivel nekik 1948 óta gyakorlatilag nincs hadseregük. A két állam által elismert hivatalos térképekhez képest a Google – Clinton külügyminisztériumának hibájából – három kilométerrel rajzolta odébb a fiktív határt. A San Juan folyó használati jogairól mindig is viták folytak, az 1858-as első határegyezmény óta pedig még a folyó medre is megváltozott, Daniel Ortega nicaraguai elnök szerint a Costa Rica-i határ ezért – jogtalanul – egyre északabbra tolódik. A Nemzetközi Bíróság legutóbb 2009-ben adott ki határozatot a folyó használati jogairól, az amerikai külügyminisztériumtól származó információkra hivatkozva a Google Maps egy banális hibával felülírta a hágai döntést. A Google most nyáron jelentette be, hogy a beérkezett panaszok miatt – az idén már Kambodzsa és Thaiföld között is bonyodalmakat okoztak – hatvan ország, illetve régió határait pontosította a térképeken.

Határok önkényes átrajzolása, titkos kormányzati területek véletlen felfedése – az eredetileg a felhasználók végtelen szabadságát jelentő Google Earth és Google Maps műholdas térképprogramok újra és újra csalódást okoznak. A károsultak nem csak a megkötött kezű egyszerű internetezők; a térképbakik komoly diplomáciai feszültségeket is szülnek. Nem is csoda, hogy Kína inkább saját kezébe vette az irányítást, és az idegen műholdak által vetített kép helyett inkább maga adott ki egy olyan térképet, amelynek tartalmát megfelelőnek találta a világ számára. A részletesnek tűnő Map World térképet négyévnyi munka előzte meg – a frissítés továbbra is folyamatos lesz –, és mostanra nyolcvan cég vásárolt belőle licencet. A Google térképével összehasonlítva egyértelműen részletesebbnek tűnik, jelen esetben a kevesebb vélhetőleg több.
A Google Earth vezetőinek nyilatkozatai szerint arról nem ők tehetnek, hogy a felhasználóknak nincs hozzáférésük a valós képekhez, az államok ugyanis – mint például India vagy Ausztrália – szabadon megtehetik, hogy a Google-lal kötött szerződésben cenzúrázási lehetőséget kérnek. A titkolózás oka az, hogy – főként amerikai, indiai és dél-koreai feltételezések szerint – a műholdas képek növelik a pontos terrortámadások veszélyét. A Google Maps és a Google Earth alelnöke, John Hanke szerint a térképek nem befolyásolják a terrorista akciókat; az eddig elrejtett Washingtonról sem ez a program fog addig ismeretlen koordinátákkal szolgálni.
Malajzia előrelátóbbnak tűnik, hiszen a Google-lal kötött szerződésében kijelentette, hogy nem fogja kérni a műholdas képek módosítását, mert a homályos képpel csak felfednék féltett komplexumaik helyzetét. Néhányan idővel szintén átértékelik a titkolózás fontosságát, a fehér foltokat elavult fotókra cserélve, mert a fejlesztőkben annyira még mindig nem lehet megbízni. Legutóbb egy frissítés során például egy nők és gyermekek által használt menedékközpont fotói és koordinátái váltak mindenki által elérhetővé. A brit menedékhely vezetői többször kérték a Google-t, hogy törölje a titkos információkat, ám egészen addig nem kaptak választ, ameddig az ügy az angol parlament alsóháza elé nem került.
A nukleáris erőművek és egyéb kiemelkedően veszélyeztetett terrorcélpontok nyilvános térképeken való direkt elrejtése ráadásul inkább felhívja a figyelmet az adott terület fontosságára; enélkül az éles szeműeknek fel sem tűnne, hogy bizonyos területek gyanúsan – és nyilvánvalóan szándékosan – rejtve maradtak. Érdekes elméletek is születnek a homályos területek körül, legyen szó a nevadai „51-es körzetről” vagy az alaszkai HAARP programról. A térképeken titokzatos, homályos képek láthatók; a találgatásoknak – földönkívüli kommunikációs központ, éghajlat-módosító szerkezet vagy egyszerű tudományos kutatás – csak a fantázia szab határt.
A felvételek cenzúrázására pedig majdnem minden országban van példa, az Egyesült Államok után a legtöbb (köztudomásúan) láthatatlan objektummal Hollandia bír. Érdekes, hogy Oroszországban hivatalosan mindössze két terület van, amelynek titkosításáról tudni lehet; egy interkontinentális rakétakilövő állomás és a Gazprom vezérigazgatójának, Alekszej Millernek a luxusvillája. Észak-Korea a Google Mapsben egy fehér folt, míg az Earth program egy üres utcákkal teli, elavult képet mutat. A Marson és a Holdon egyelőre tiszta a kép.