Van mód arra a környezetvédelmi törvény szerint, hogy ha a károsult úgy nyilatkozik: nem kíván fellépni a károkozó ellen, akkor az állam is megindíthatja a pert. A környezetet veszélyeztető cég ugyanis veszélyes üzemnek minősül és akkor is felelős az okozott károkért, ha magatartása nem volt felróható. Kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a károsodást a működési körén kívül eső tényező okozta.
Ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélekedik: a Mal Zrt. az eddigi adatok alapján mindenképpen károkozónak tekinthető, az állam – pontosabban a szakminisztérium – pert indíthat ellene a magánszemélyek bizonyos kárainak megtérítéséért. A lakhatási feltételekről ugyanis az állam gondoskodik, noha a felelősség a céget terheli. Ezt végső soron a zrt.-nek viselnie kell.
Az alkotmányjogász felidézte: az államháztartási törvény lehetővé teszi, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetben, s a károk elhárításáért kivételes intézkedéseket hozzon, s a források átcsoportosításáról döntsön. Ez megteremtheti a helyreállítás fedezetét. Fontos az is, hogy a környezetvédelmi törvény alapján a hatóság jogerős határozattal megállapíthatja a környezetkárosítást, ennek alapján pedig a kár elhárítására kijelölt személy vagyonára zálogjogot, s elidegenítési tilalmat jegyeztethet be. Ezt csak akkor törlik a nyilvántartásból, ha a károkozó kifizette az őt terhelő költségeket.
Az alkotmányjogász szerint a hazai jogszabályok az Európai Parlament és Tanács irányelvén alapulnak. Utóbbi azt tartalmazza, hogy amikor az állam egy adott gazdasági szereplő helyett jár el, a költségeket behajthatja a károkozótól.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Péter, neked mi bajod a nőkkel?
