Sínen az alkotmánymódosítás

Országgyűlés tegnap elfogadta az alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint a 98 százalékos különadó kivetését lehetővé tévő módosító indítványokat.
A jövőben nemcsak költségvetés, a költségvetés végrehajtása, a központi adónemek, az illetékek, a vámok és a helyi adók központi feltételei ügyében nem lehetne népszavazást tartani, hanem a tiltó listára felkerül a járulékok ügye is – egyebek mellett ezt tartalmazza az alkotmány megváltoztatását célzó módosító indítvány, amelyet tegnap elfogadott a parlament. Az elmúlt hetek nagy felzúdulást kiváltó közjogi változásainak másik eleme az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítása; nevezetesen az, hogy a népszavazási tilalom alá eső jogszabályokat a taláros testület sem semmisítheti meg. A kormánypárti előterjesztések a héten némiképpen finomodtak: a tegnap elfogadott változtatások annyiban engedékenyebbek lettek, hogy ha a rendelkezések alapjogokat sértenének, akkor az alkotmánybírák mégis pálcát törhetnének felettük. A módosítás szerint az élethez és emberi méltósághoz való jog például alapot adhatna jogszabályok megsemmisítésére.
*
Ugyanígy a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát biztosító és a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelme adhatna alapot az alkotmányos alapon történő megsemmisítésre.
A Ház ezenkívül elfogadta a 98 százalékos különadó kivetését lehetővé tévő tervezet módosításait. Ezek értelmében a közszolgálatot végző személyek esetében az adókivetés nem a kettő, hanem a három és fél millió forint feletti extra juttatásokat érintené, és az efölötti rész megsarcolása alól is mentesülnének azok, akik nyugdíjba vonulnak. Az adó alapját az elmúlt öt évben történt kifizetések jelentenék. Mindhárom tervezet zárószavazására jövő kedden történhet meg.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke közölte, minden lehetséges eszközzel meg kívánják akadályozni a rendelkezés életbelépését, amely visszamenőleges hatálya miatt alkotmányellenes. Kétségtelen, az előző kormányzati ciklusok több kegyeltjének is a zsebébe kell majd nyúlnia.
Az alkotmánymódosítás szavazásakor kisebb botrány alakult ki. A javaslat elfogadásához ugyanis a megválasztott képviselők kétharmadának, vagyis 258 képviselőnek a szavazatára lett volna szükség, az eredményjelző táblán viszont csak 257 igen szavazat jelent meg. Több fideszes képviselő jelezte, hogy szavazógépe nem működött, ezért kézfeltartással szavaztak. Az ülést vezető Balczó Zoltán (Jobbik) ezt nem vette észre, és kihirdette az eredményt. A házszabály szerint a kihirdetés után már nem változtatható meg a verdikt, bár a kormánypárti képviselők még az eredmény ismertetése előtt szóltak. A házbizottság végül egyhangú döntéssel úgy határozott, hogy négy fideszes honatya szavazatát hozzáadják a gépi eredményhez, így a hivatalos jegyzőkönyv már 261 igen voksot tart számon.
A szocialisták kifogásolták, hogy Meggyes Tamás (Fidesz), bent sem volt a szavazáskor, ezt azonban párttársa, L. Simon László videofelvétellel cáfolta. A képviselő szerint az MSZP-sek „kórusban hazudtak”, amikor Meggyest választási csalással vádolták meg. A honatya szerint „amit a szocialisták tettek, példa nélküli eset a parlamentarizmus történetében”.