Sukoró-ügy: cáfolják Tátrai vádalkuját

Nem tud nyomozási alkuról a nyomozó ügyészség vezetője, és az ügyvéd sem a sukorói ingatlancsere ügyében indított nyomozásban. Mindketten cáfolták azt a Magyar Hírlapban közölt információt, amely szerint Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő előzetes letartóztatásban lévő volt vezérigazgatója olyan vádalkut kötött, amelynek célja Gyurcsány Ferenc exkormányfő „skalpja”.

Nem tudok ilyenről – így reagált lapunknak Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Ügyészség vezetője arra a Magyar Hírlapban megjelent hírre, amely szerint Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szeptember elején előzetes letartóztatásba helyezett egykori vezérigazgatója a sukorói telekcsere ügyében folytatott nyomozás előmozdítása érdekében alkut ajánlott a nyomozó hatóságnak. A vezető ügyész az egyébként minden esetben titoknak minősülő nyomozási alkunak még a felmerüléséről sem adhatott volna tájékoztatást, és egy legfelsőbb bírósági határozat alapján – mint mondta – fel kell hívni az erről érdeklődők figyelmét arra, hogy törvénysértő, ha ilyen nyomozati cselekményt hoznak nyilvánosságra.
A lap által említett alku, amelyről a cikk szerint „hiteles, de nem hivatalos forrásból” értesültek, a törvény szerint úgy köthető meg, ha gyanúsított a saját ügyétől mindenben elváló, annál súlyosabban büntetendő cselekmények feltárásához és bizonyításához segíti a nyomozó hatóságot. A vád ejtésének feltétele az is, hogy a valóban alkupozícióban lévő gyanúsított olyan adatokkal segítse a nyomozókat, amelyek alapján az elkövetők felelősségre vonhatók, és vállalja, hogy az általa „feldobott” ügy büntetőperében tanúként szerepel. Tehát a lapban közöltek alapján Tátrai nem köthetett olyan nyomozási alkut, amely a sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében indított nyomozás előmozdítását segítheti, mert ebben az ügyben legfeljebb beismerő vallomás megtételére van lehetősége, amellyel azonban nem kerülheti el a vádemelést. Dezső Antal, Tátrai Miklós védője kérdésünkre azt mondta: önmagában az, hogy a Magyar Hírlap megírta, alku köttetett, azt bizonyítja, hogy pontosan tudták, valótlan állítást közölnek, mert ha valóban történt volna ilyen nyomozati cselekmény, és az a nyilvánosságra kerül, akkor a titoksértést feljelentés és hatósági eljárás követi.
Ismeretes: a KNYF augusztus utolsó napján a sukorói ingatlancsere ügyében indított nyomozásban Tátrai mellett őrizetbe vette Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egykori jogi és értékesítési igazgatóját is. Az ügyészség adatai szerint a gyanúsítottak kötelességszegő magatartása folytán a vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek alapján az államot több mint 1,3 milliárd forint vagyonvesztés éri, amennyiben ingatlancsere ügyében indított polgári peres eljárásban a bíróság csereszerződés kedvezményezettjének, Joav Blum magyar– izraeli kettős állampolgárságú befektetőnek ad igazat.