Teljes átalakulás előtt az agrárkamara

Megakadályozandó a nagyobb vagyonmozgásokat, kamarai biztos fogja felügyelni az agrárkamara átalakítási folyamatát, akinek elsődleges feladata a leltár és a pénzügyi mérlegek felülvizsgálata lesz – derült ki az agrárkamarai rendszer működésének átalakításáról szóló törvényjavaslatból.

Erős nem a GMO-ra. Tovább nőtt a génmódosítást ellenző európaiak aránya – derült ki az Eurobarométer friss, biotechnológiával kapcsolatos felméréséből. Az adatokat közzétevő Greenpeace szerint az idei közvélemény-kutatás egyértelmű üzenet az Európai Unió döntéshozóinak: a 22,8 százalékos támogatottsággal szemben az európaiak nagy többsége, 61 százaléka ellenzi a génmanipulált (GMO) ételek terjedését Európában. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a GMO ételek természetellenesek, közel hatvan százalékuk szerint nem biztonságosak és a jövő generációit is veszélybe sodorják. A tanulmány megállapítja, hogy a génmódosított növények ügyében széles körű, 84 százalékos a társadalmi tudatosság, vagyis az ügy ismertsége. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse szerint ez világosan megmutatja, hogy a társadalom GMO élelmiszerekről kialakult véleménye nem a véletlen műve, hanem tudatos választás.

Miniszteri biztos fogja vezetni az agrárkamarát mindaddig, míg a kormány nem végzi el a szervezet átfogó átvilágítását és nem alakítja ki az új kamarai rendszer működéséhez szükséges feltételeket – derül ki az agrárkamarai rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatból. A jogszabálytervezet egyik benyújtója, Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke megkeresésünkre arról számolt be, a törvénytervezet egyik lényeges eleme, hogy november 30-i határidőre előírja a kamarák számára a vagyoni és pénzügyi mérlegkészítés kötelezettségét. Ezen intézkedések célja, hogy a kormány pontos képet alkothasson a kamarák pénzügyi helyzetéről, illetve, hogy az új működési feltételrendszer kialakítása során megakadályozható legyen az esetleges „hirtelen és nagyarányú vagyoni mozgás”.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter az agrárkamarai rendszer átalakítását felügyelő megbízottat nevez ki. A kamarai biztos feladatait az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény hatályba lépéséig, de legfeljebb a jövő év június 30-ig látja el. Egyebek mellett neki kell felügyelni az országos és a húsz területi agrárkamara gazdálkodását célszerűségi és eredményességi szempontból is. A törvényjavaslat szerint a biztos az agrárkamara kötelezettségvállalásával, valamint képviseletével kapcsolatos ügyekben az agrárkamara képviseleti jogát magához vonhatja vagy a jognyilatkozat megtételét előzetes írásbeli hozzájáruláshoz kötheti. Ha a kamarai biztos él e jogával, a törvény erejénél fogva semmis az a jognyilatkozat, amelyet ezen hozzájárulás hiányában a szervezeten belül bárki megtesz. A Magyar Agrárkamara közfeladatokat ellátó, országos hatáskörű köztestületként működik, jelenleg 11 ezer tagja van, ezek egyharmada őstermelő, egyharmada egyéni vállalkozó, egyharmada pedig jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A tagok a mezőgazdasági összes termékkibocsátás 60 százalékát képviselik.