Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója délután még úgy magyarázkodott, szerinte a nagykövetség rendezvénye elősegítheti, hogy Magyarország és Románia a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz. Ezért mondott igent arra a megkeresésre, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából adja bérbe a Nemzeti nagytermét. Döntését este visszavonta.
*
Még a direktor esti döntése előtt azonnali vizsgálatot kért a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): a frakciószóvivő, Pálffy István közlése szerint a párt arra hivatkozással kéri Alföldi Róbert felelősségre vonását, hogy a direktor a színházat nem rendeltetésszerű célra adta át. A KDNP azt is kéri, hogy a Nemzeti Színház főigazgatójával kötött szerződést a kultúráért felelős államtitkár, Szőcs Géza azonnal vizsgálja át. Leszögezte, a köz javára létesített kulturális intézmény nem lehet helyszíne olyan rendezvénynek, amely egy másik közösség nemzeti identitása szempontjából fontos ugyan, de a magyar közönség körében vitákat gerjeszt és politikai hullámokat kavar – fejtette ki állásfoglalásában Pálffy István.
Megszólalt a Fidesz is: a parlamenti frakció közleményében leszögezte, a képviselők Alföldi magyarázkodását nem tudják elfogadni, úgy látszik, nem érzi az ügy és a körülötte kialakult botrány súlyát. Leszögezik, egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy a magyar nemzet többségének Erdély egykori elvesztése máig ható mély traumát jelent. – Miközben tudomásul vesszük, hogy a magyarság számára tragikus történelmi esemény a románok számára nemzeti ünnep, mégis elvárjuk, hogy azt ne a nemzeti kultúránk egyik szimbolikus terében rendezzék meg. A két nép közeledése és kulturális kapcsolatai számunkra is fontosak, ám a meglévő érzékenységekre és a fájó sebekre mind a politikai, mind pedig a kulturális vezetőknek tekintettel kell lenniük – zárult a frakció közleménye. A Jobbik is elítélő nyilatkozatot fogalmazott meg.
A főigazgató estére megérezte az ügy súlyát. Legújabb közleményében így fogalmazott: „Sajnos rosszul mértem fel azt, hogy döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem. Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet.”
Erdély Romániához csatolását 1918. december 1-jén mondták ki Gyulafehérvárott, nemzeti ünnepnek azonban csak 1990 óta számít a magyaroknak gyászos dátum. Zenovia Popa, a román külképviselet sajtóattaséja szerint ügyelnek arra, hogy minden évben előkelő helyszínen tartsák meg az ünnepséget, amely a mai napig kritikus pont a két nemzet viszonyában, nemcsak a határon túl, hanem az anyaországban is. Nyolc évvel ezelőtt, 2002-ben országos felháborodást váltott ki, hogy Medgyessy Péter akkori kormányfő, Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is részt vett a Kempinski Hotelben tartott december elsejei fogadáson, miközben az épület előtt tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy a miniszterelnök Erdély elcsatolására koccint Adrian Nastase román kormányfővel. Arra azonban még nem volt példa, hogy a megemlékezést a Nemzeti Színházhoz hasonló szimbolikus, a hazai szellemi élet szempontjából jelentős helyszínen tartották volna.
Magyarország bukaresti nagykövetsége mindig a diplomáciai képviselet épületében rendezi a hagyományos fogadásokat a nemzeti ünnepek tiszteletére – tudtuk meg Balázs Ádámtól, a kirendeltség sajtó- és kulturális attaséjától. A diplomata elmondta: a nyári szabadságolásokra tekintettel augusztus 20-a alkalmából ritkán tartanak nyilvános ünnepséget, október 23-át és március 15-ét viszont rendszerint a magyar állam által 1936-ban megvásárolt rezidencián ünneplik meg a román fővárosban. Ugyanakkor nem ritka, hogy a Bukaresti Nemzeti Színházban más államok külképviseletei különböző rendezvényeket tartanak a teátrum nagytermében, nemzeti ünnepük apropóján. Constantin Vanatoru, az intézmény gazdasági igazgatója lapunknak elmondta: kibérelte már a színház dísztermét a japán, kínai és spanyol nagykövetség is, az esetek többségében azonban kulturális rendezvények céljából, fogadást nem adtak.
Alföldi Róbert főigazgatói pályafutása során nem először került szembe a közvéleménnyel: az idén áprilisban, óriási felzúdulás kíséretében bemutatott Havadtőy Sámuel-kiállításnak szintén a Nemzeti adott otthont. A Nem mondhatom el senkinek című tárlat nem minden alap nélkül háborította fel a közönséget: a kiállítás a keresztény szimbólumrendszert helyezte méltatlan, obszcén kontextusba, indokolatlanul sértve ezzel sokak értékrendjét.
origo.hu
Nyárias meleg is lesz a napokban
