Késő estébe nyúló ülésén, lapzártánkkor döntött az Országgyűlés a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomag elfogadásáról. A zárószavazás előtt benyújtott kormánypárti módosító javaslatból kiderül, mentesülhetnek a legkisebb távközlési és energiaipari cégek az ágazatokra kivetett különadó hatálya alól. Az indítvány a már elfogadott különadótörvényt úgy módosítaná, hogy a telekommunikációs cégek alsó adósávját 100 millió forintos árbevételről 500 millió forintra emelné. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert a mikro- és kisvállalkozások teherviselő képessége kisebb. Az energiacégek esetében szintén sávos adótáblát javasol a kormány a korábban meghatározott egykulcsos különadó helyett. A már hatályos törvény szerint ugyanis minden szolgáltatóra egységesen 1,05 százalékos adófizetési kötelezettség vonatkozik, ezt a kulcsot ötmilliárd forintos bevételig 0,3 százalékra mérsékelnék. Ez vélhetőleg azokat a társaságokat kímélné, amelyek csak egy-egy település energiaellátását végzik, sokszor önkormányzati tulajdoni hányad mellett.
A módosító indítványokban szabályozták a háromtagú Költségvetési Tanács (KT) jogosítványait (a testület tagjai az ÁSZ és az MNB elnöke, valamint az államfő delegáltja, egy kiemelkedő tudású közgazdász), így a testület a jövőben is véleményezheti a büdzsét. A bizottsági módosító indítvány rögzíti azt is, hogy a KT titkársága jogutód nélkül szűnik meg december 31-ig, az ott dolgozó közalkalmazottaknak az év végéig ki kell fizetni illetményüket, egyéb járandóságaikat. Szekeres Imre (MSZP) a záróvitában kifejtette, a KT-t érintő szabályok valójában a kormány kicsinyes, felesleges és értelmetlen boszszúját mutatják. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a testületnél úgy hajthatnak majd végre három nap alatt csoportos létszámleépítést, hogy a munka törvénykönyvének előírásai nem lesznek alkalmazhatók. Schiffer András (LMP) szerint ez alkotmányellenes. Rogán Antal (Fidesz) szerint valójában erősödnek a tanács jogosítványai, hiszen a költségvetést csak az ő véleményükkel együtt lehet az Országgyűlés elé terjeszteni.
A képviselők döntése értelmében változhatnak egyes büntetőtárgyú törvények is. Eszerint kiterjesztik a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi körét a vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, környezetkárosítás, természetkárosítás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekményekkel. Emellett az elmúlt években elterjedt új kábítószerekkel bővítik azon anyagok listáját, amelyek birtoklása jogellenes. Januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető értékhatártól függetlenül a rongálás, ha azt falfirkálással követik el. Megszavazták a közigazgatási hatósági eljárások határidő-számításának naptári napban való meghatározásáról szóló javaslatot is.
Mandur László (MSZP) a készülő új médiatörvény kapcsán arról beszélt, hogy Európában példátlan módon teljesedik ki a fideszes pártdelegáltak teljhatalma. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár szerint van annak valami diszkrét bája, hogy éppen az az MSZP aggódik a sajtó szabadságáért, amelynek a soraiban ülnek olyanok, akik korábban cenzorként dönthettek arról, mi jelenhet meg és mi nem. Az Országgyűlés egyébként elfogadta azt a jobbikos módosító indítványt, amely kimondja: a jelentős befolyásolóerejű kereskedelmi televíziók reggeli és esti hírműsoraiban a bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás nem lehet hosszabb terjedelmű a hírműsor időtartamának húsz százalékánál.
Az eddigi nyolc év helyett tíz évig támogatja az állam a lakás-előtakarékosságot – egyebek mellett ezt a rendelkezést tartalmazza az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvénymódosítás. Egy másik szerint a jövőben kizárólag az állam tarthatja nyilván a kiemelt jelentőséggel bíró közérdekű és személyes adatokat.
Az egészségügyi dolgozók is közfeladatot ellátó személynek minősülnének a jövőben, így ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során – tartalmazza egy tegnap elfogadott módosító indítvány.
origo.hu
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron
