A soros elnökségre készülő Magyarország az euró megmentését, erősítését tekinti fő feladatának a következő fél évben, hiszen az euróövezeten belül és kívül is ez az érdek. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: az eurózóna történelme legnehezebb időszakát éli át, helyzete joggal hasonlítható a 2008-as amerikai válsághoz. Lapunk a bankadó fogadtatására vonatkozó kérdésére a miniszterelnök úgy reagált: bőven akadtak követőink Európában, sőt Ausztriában például magasabb járulékszintet határoztak meg, ráadásul örökre, nem csupán három évre vetették ki.
A kormányfő többször is utalt rá, hogy bár az uniós tagság és most az elnökség nagy lehetőség, problémáinkat senki sem fogja megoldani helyettünk. A pénzintézeteknek, bankoknak azt üzente: együtt sírunk, együtt nevetünk, képesek vagyunk megoldani saját problémáinkat – fogalmazott. Az óriáscégek által az európai bizottság elnökének írt panaszlevelére pedig így reagált: fölösleges az unióhoz rohangálni. A nyugdíjvita – mondta – nyugvópontra jutott. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy minden tagállam olyan rendszert épít ki, amilyet akar. Mi most viszszatérünk ahhoz a modellhez, amit Nyugat-Európa országai használnak. Hangsúlyozta azonban azt is: a fenntarthatóság kulcsa nem a nyugdíjrendszer átalakítása, hanem a foglalkoztatás növelése és a gyermekvállalás. A jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szint helyett a 65-70 százalékos értéket kell elérnünk. Emellett minden erőnkkel az államadósság csökkentésére kell törekednünk.
*
Orbán Viktor szerint a csúcs alapvetően optimista hangulatban telt, az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy meghátrálás helyett a hibákat kell orvosolni. A magyar elnökség fő feladata az euró megerősítése lesz, a jogi alapokat megteremtő szerződésmódosításnak márciusig meg kell történnie. „Az eurózónában vannak országok, ahol adósságválság van, de az euró nincs válságban” – fogalmazott.
Hogy ő mint soros elnök konkrétan mit tud tenni a krízis megoldásáért, Orbán azt válaszolta: abban tud segíteni, hogy az Európai Unió tiszta üzeneteket küldjön a piacoknak. Így azt, hogy képes kezelni a helyzetet, az euró pedig stabil. „Itt most a magyar szempontból fontos ügyek háttérbe szorultak. A mi programunk egy igazi, európai ügyekkel telezsúfolt program, a cél, hogy az euró a válságból jobb helyzetben jöjjön ki, mint ahogyan belekerült” – hangsúlyozta. A kormányfő szavai szerint a válság olyan az eurónak, mint az új autóknak a törésteszt. Bár hazánk nem tagja az eurózónának, nekünk is ugyanolyan fontos a közös fizetőeszköz, mint a tagoknak. Előző éjjel a megállapodást követően az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt hangsúlyozta: a tagállamok fő célja az eurózóna stabilitása. A csúcstalálkozó a vártál is hamarabb ért véget, a vezetők a csaták nagy részét feltehetőleg előre megvívták, vagy tavaszra halasztották. Megállapodásuk szerint létrejön a lényegében államcsőd-megelőző rendszert jelentő európai stabilitási mechanizmus. A magyar elnökség alatt a következő hétéves költségvetés vitája nem kezdődik el. „Arra fogok koncentrálni, ami a magyar elnökség menetrendje, a fő fókusz a közös európai gazdasági koordináció kidolgozása és az euró erősítése.”
Orbán Viktor szerdán David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt, Brüsszelbe vonattal érkezett. Másnap a jordán királlyal egyeztetett, részt vett a V4 José Manuel Barrosóval kiegészült tárgyalásán, tegnap pedig kétoldalú megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral, valamint Mark Rutte holland és Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A találkozókon központi kérdés volt az energetika. Orbán Közép-Európának szóló biztonsági garanciákat kért. Prioritás az észak–déli irányú gázvezetékrendszer megépítése, amit út- és vasútfejlesztésnek kell követnie. Az együttműködésről magyar–szlovák–lengyel viszonylatban már sikerült megállapodni.
Belgium tegnap este nagyszabású karácsonyi ünnepséggel búcsúzott az elnökségtől.
A Financial Times közben úgy értesült, hogy titkos megállapodást kötött az EU-költségvetés 2020-ig történő befagyasztásáról Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – ha valóra válik a terv, Magyarország is milliárdoktól esik el. A lépés vesztesei azok az országok lennének, amelyek a strukturális és a kohéziós alapokból a legnagyobb arányban részesülnek, többek között az uniós elnökség átvételére készülő Magyarország is.
Moszkva tiltakozik. Oroszország a történelem átpolitizálására irányuló kísérletnek tekinti, hogy Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia külügyminiszterei javasolták az Európai Bizottságnak: az EU dolgozzon ki a totalitárius rezsimek által elkövetett bűnök tagadását és lekicsinylését tiltó törvényt. „Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy tényleges céljuk a kommunista múlt démonizálása, az objektív tanulmányozás megakadályozása, hosszú távon pedig a kommunista ideológia azonosítása a fasisztával” – mondta Alekszej Szazonov, a külügyminisztérium helyettes szóvivője. (MTI)

Külföldre utazók, figyelem: országos leállás van a határátkelőhelyeken