Elodázott emelés?

Noha a gazdasági helyzet nem indokolja, a kamatemelés folytatódni fog, ha nem is a hétfői monetáris ülésen, de a következő év első két hónapjában – állítják a szakemberek. A jegybank szerintük túl pesszimistán ítéli meg a helyzetet, nem veszi súlyuknak megfelelően figyelembe a gazdaságban beindult kedvező folyamatokat és az inflációmérséklő hatásokat.

Miközben a novemberi monetáris ülést követően kamatemelési ciklusról beszélt Simor András jegybankelnök, tegnap finomított retorikáján és egy konferencián azt hangsúlyozta: kevesebb lépésből álló monetáris szigorítás is elegendő lehet. Ennek feltétele szerinte, hogy mértékletesek legyenek a jövő évi áremelések és bérmegállapodások. Elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőjének szavaiból azt olvassák ki, hogy hétfőn várhatóan nem növelik tovább 5,5 százalékról az alapkamatot, januárban és februárban azonban folytatódhat a szigorítás.
– Szoros döntés várható a hétfői ülésen. A kamattartást valószínűsíti a jegybankelnök egy külföldi lapnak adott hét eleji nyilatkozata is, ahol megjegyezte: az emelési ciklus mérsékelt lesz – mondta a Magyar Nemzetnek Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. A központi pénzintézet szerinte pesszimistán ítélte meg a helyzetet novemberben (amikor 25 bázisponttal emelték a kamatot). A jegybank jövő évi négyszázalékos inflációs előrejelzésével szemben a pénzintézeti elemző mindössze 3,6 százalékos árdrágulást valószínűsít. – Az élelmiszereknél jelentkező áremelkedés még több hónapig éreztetheti hatását. Azonban ennek hatását tompítja, hogy a belső kereslet még mindig igen szerény, és a jelenlegi munkapiaci, illetve bérezési folyamatok sem utalnak arra, hogy az inflációs nyomás jelentősen megemelkedhet. Ezt a jegybank számításaiban nem vette figyelembe olyan súllyal, mint más elemzések – jegyezte meg Árokszállási Zoltán. Érvelését alátámasztják a bérekről tegnap közzétett adatok is, a várt 2,5 helyett ugyanis októberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1,2 százalékkal nőtt.
– Lesz áremelkedés az élelmiszerek területén, azonban a jegybanknak más tendenciákat is figyelembe kellene vennie a kamatdöntéseknél. Igaz, hogy a külföld felé való kitettségünk továbbra is igen magas, ám a külkereskedelmi mérleg többlete ontja a devizát az országba. Igen nagy támaszt jelent a forintnak az is, hogy 1200 milliárd forintnyi vagyon a nyugdíjpénztáraknál devizában áll, ennek eladása jótékonyan befolyásolja majd a nemzeti valutát – nyilatkozta lapunknak Boros Imre közgazdász, aki szerint semmi sem indokolta a novemberi emelést. A szakember szerint a pozitív folyamatok beindultak, bár a hazai termelésre épülő növekedést is ösztönözni kell majd. A 2011-es évnek a stratégiai reformokról kell szólnia, s a magyar cégeket elvesztett piacaikra vissza kell segíteni. Boros Imre nem érti, hogy azok, akik korábban a szakadék szélén is optimistán nyilatkoztak a gazdaság kilátásaival kapcsolatban hogyan tudják most a 2012 utáni terveket számon kérni. Az MTI jelentése szerint a Goldman Sachs bankcsoport kamatemelést vár hétfőn, a Braclays Capital bankcsoport úgy véli, nem lesz kamatmódosítás.