Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei a The Lancet című tudományos folyóiratban beszámoltak egy átfogó kutatásról, amely első alkalommal globálisan, összesen 192 országban vizsgálta a passzív dohányzás hatásait. A felmérésből kiderült, világszerte a gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szenvedi el akaratlanul a dohányfüstöt. A WHO becslései szerint 379 ezren az ebből adódó szívbetegségben, 165 ezren légúti megbetegedésekben, mintegy 37 ezren asztmában, 21 ezernél is többen pedig tüdőrákban halnak meg – írta a távirati iroda.
A passzív dohányzás leginkább a nőket sújtja, a mások cigarettafüstje miatt meghaló emberek 46 százaléka nő. A gyerekek és a férfiak aránya 28, illetve 26 százalék. A gyerekek mindenekelőtt a fejlődő országokban vannak kitéve veszélynek. A bolygó szegény országaiban különös veszélyt jelent, hogy a passzív dohányzás kéz a kézben jár a fertőző betegségekkel.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) adatai szerint egy magyarországi vizsgálatban a megkérdezettek 65 százaléka állította, hogy passzív dohányzásnak van kitéve. Ők átlagosan 270 percet töltöttek naponta dohányfüstös levegőben. A válaszadók 53 százaléka a munkahelyén kénytelen elszenvedni a passzív dohányzás kellemetlenségeit.
Egy 1995-ös vizsgálat szerint a diákok körülbelül egyharmada az iskolában is belélegzi a mások által kifújt dohányfüstöt. 2000-ben is végeztek egy kutatást, amely megállapította, hogy a budapesti óvodások 40 százaléka lélegezte be a felnőttek dohányfüstjét. Szinte minden magyar tudja, hogy a passzív dohányzás éppen olyan ártalmas, mint az aktív.
A passzív dohányzás megelőzését célzó intézkedések legnagyobb részét a nem dohányzók védelmében 1999-ben hozott törvény foglalja magába. Ez előírja, hogy dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Egy füstös szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nem dohányzó ember.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
