Miután az építési vállalkozó csődbe ment, és nekünk is megváltoztak az anyagi lehetőségeink, kénytelenek voltunk más lehetőséget keresni, hiszen a régi házunk már lakhatatlanná vált – magyarázza a fiatal férfi. – A mobil házakra az interneten bukkantam rá; nem állítom, hogy elsőre lenyűgözött bennünket, ám a tél közeledtével valahol laknunk kellett.
A családfő nem titkolja, hatvan-egynéhány négyzetméteres otthonukat kulcsrakész állapotban hétmillió forintból vásárolták – ennyiért jó, ha Budapest szélén egy lerobbant panellakáshoz hozzájutottak volna.
– Az otthonunk összközműves, kiválóan szigetelt, a rezsiköltség minimális; ha sikerülne napelemeket szerelni a tetejére, gyakorlatilag önfenntartó lehetne – büszkélkedik Balatoni Imre, aztán elkomorul, amikor az előtte heverő iratkupacra pillant. – Csakhogy az egészet el kell tüntessük, mi pedig mehetünk, ahová akarunk, mert erről az önkormányzat már nem nyilatkozott – mondja gondterhelten.
Európa-szerte úgy reklámozzák a mobil házakat a forgalmazók, hogy az nem építésiengedély-köteles. A lakás vagy nyaraló céljára egyaránt használható „ingóságokat” valójában nem is építik, hanem telepítik. A vevő kiválasztja a neki tetsző, berendezett, igény szerint felszerelt konstrukciót, amelyet aztán kamionnal a megadott címre szállítanak, s a trélerről leemelve lábaira állítják – derül ki internetes és nyomtatott prospektusokból. A fogyasztóvédelem kérdésünkre hangsúlyozta: ők sem mindenhatók, ráadásul mindenki köteles kellő körültekintéssel kezelni ügyeit. A Balatoni család nem is bízta a véletlenre a dolgot: a megrendeléssel párhuzamosan az önkormányzatot is tájékoztatták szándékukról. Válasz azonban sokáig nem érkezett. – Fél év telt el, aztán egyik reggel kivettem egy levelet a postaládából, az önkormányzattól jött. Majdnem elájultam, amikor elolvastam: közölték ugyanis, hogy megtagadták az építési engedély kiadását, és bontásra ítélték az „építményt” – emlékezik vissza feldúltan a férfi.
A mobil ház kifejezést hiába keressük az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szakaszaiban. A jogszabály ugyanakkor pontosan meghatározza az építmény fogalmi kritériumait: „építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, (…) helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”. Márpedig a mobil ház nem helyhez kötött, bármikor „összecsomagolható”, és speciális kamionnal elszállítható, ráadásul földmunkával sem jár. Balatoni Imre erre hivatkozva fellebbezést nyújtott be az önkormányzat bontási határozata ellen – hiába. Sem a helyi építési iroda, sem a közigazgatási hivatal nem fogadta el kifogásait. Most bíróság elé vitték az ügyet. – Természetesen minden jogorvoslati fórumot megkeresünk, mert hiszünk az igazunkban. Ráadásul ha belenyugodnánk az eddigi határozatokba, akkor a karácsonyt már a szabad ég alatt kéne töltenünk – szögezi le a családfő.
Lapunk a Belügyminisztériumhoz fordult, ahol arról tájékoztattak bennünket: a közműbekötéstől megszűnik az építmény mobilház-jellege, illetve a törvény nem a talaj és a telek feletti légtér együttes megváltoztatása esetére írja elő az engedélykötelességet, bőven elég, ha csak a felsoroltak egyike módosul. A mobil házak problematikájával Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi tanársegéd is részletesen foglalkozott. Mint dolgozatában írja: a jogszabályokban nincs egyértelműen meghatározva, hogy a mobil ház ingó vagy ingatlan-e. Jól szemlélteti a jogszabályi fogalmak közötti problémát az az eset, amikor egy közterületen felállított pavilont az építésügyi hatóság ingónak, az illetékhivatal pedig ingatlannak minősített. A bíróság itt az építésügyi hatóságnak adott igazat, mondván: amenynyiben az építmény állagsérelem nélkül a földtől elválasztható, eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas marad, akkor nem minősül a földterület alkotórészének, és így megtartja ingó jellegét. A mobil ház erre tipikus példa, hiszen csak fel kell erősíteni a kerekeit, és már el is mozdítható – teszi hozzá a jogász. Jámbor ezután a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésére hivatkozik, amely analóg módon alkalmazva megállapítja: a légkondicionáló berendezés kültéri egységéhez hasonlóan a mobil házak esetében is igaz az, hogy állagának sérelme nélkül bármikor leszerelhető, eltávolítható, áthelyezhető, és másutt ismét üzembe helyezhető, ezért az nem minősülhetne építménynek.
Mi lesz addig a Balatoni családdal? – Hiába mondja nekem, hogy egy éve tart az ügy, én polgármester vagyok, nekem ilyesmivel nem kell foglalkoznom, éppen ezért néhány nappal ezelőttig nem is tudtam róla – szakít félbe a település vezetője. Sztán István ugyanakkor kétszer is leszögezi: – Amíg én polgármester vagyok, itt senki nem megy utcára. Ezt garantálom – hangsúlyozza.
origo.hu
Hatalmas botrányairól terelné el a figyelmet Magyar Péter
