Kamatemelés a bankok érdekében

Újra negyed bázisponttal emelte a jegybank az alapkamatot az inflációs kilátásokra hivatkozva tegnap. Szakértők szerint ez a lépés a pénzintézeti különadó miatti kiesést pótolja a bankoknak, azonban árt a nemzetgazdaságnak, ugyanis a növekedést fékezi.

Megszavazta az újabb kamatemelést a jegybank monetáris tanácsa tegnap, annak ellenére, hogy ellentmondásos információk láttak napvilágot az elmúlt egy hónapban, így 0,25 bázisponttal 5,75-ra emelték a kulcsot. – Az élelmiszerárak és az utolsó havi béradatok is kedvezőbben alakultak a vártnál, de az érdekegyeztető tanács bérmegállapodása inflációs szempontból kedvezőtlen, a 4-6 százalékos béremelési sáv magasabb a központi bank számításainál, és az olajárak is gyorsabban nőttek – indokolta tegnapi döntésüket Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
*
Szerinte a jó hírek nem változtatnak azon, hogy a következő két évben tartósan három százalék felett marad az árdrágulás mértéke, ezért volt szükség a kamatemelés folytatására.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy ha érkeztek pozitív és negatív hírek is, nem lett volna-e érdemes várni a kamat emelésével, Simor András kifejtette: a jegybank nem teljesítette volna feladatát, ha a felfelé mutató kockázatok ismeretében elodázza a monetáris szigorítást. A szakmai körökben egyre többet kifogásolt inflációscél-követő rendszer alkalmazását Simor nem tartja aggályosnak. – Az Európai Központi Bank, Svédország, Norvégia, Dánia és még sorolhatnánk, hogy mely országok ezt alkalmazzák – hangsúlyozta érdeklődésünkre az MNB vezetője. Lapunknak korábban Bánfi Tamás, a monetáris tanács tagja nyilatkozta, hogy lennének az inflációs célnál fontosabb makrogazdasági számok is, amelyeket figyelembe kellene venni a kamatdöntésekkor, például a reálgazdaság és a foglalkoztatás.
– A kamatemelés alááshatja a kormány jövő évi költségvetési terveit, ugyanis visszafogja a gazdasági növekedést, amire erőteljesen épít az új kormány – mondta lapunknak egy névtelenül nyilatkozó banki szakember. Szerinte a monetáris szigorítás a bankadó által megrongált pénzintézeti jövedelmezőséget kívánja kárpótolni-korrigálni. Az MNB lépése mankót jelent a bankoknak abból a szempontból is, hogy a rosszul teljesítő hitelesek problémáinak kiéleződése várható tavaszra, mire a kilakoltatási türelmi idő lejár.
A magyar gazdaságban zajló folyamatok és az államháztartás helyzete cáfolják azokat az indokokat, amelyekkel az MNB a kamatdöntése mellett érvelt – tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kamatdöntésre válaszul kiadott közleményében.

Külföldi vélemények. A magyar jegybank és a kormány közötti, jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése, amelyet egyébként az inflációs kilátások nem indokolnak – vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózópiaci elemzők. A távirati iroda közlése szerint Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport, a Capital Economics közgazdásza a tegnapi kamatemelést kommentálva kiemelte: igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a háromszázalékos célszint felett jár, ám ennek fő hajtóereje az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb. Mivel a pénzromlás jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni „megrovó lépésnek” tűnik – vélekedett a Capital Economics vezető londoni szakértője. A JP Morgan bankcsoport piaci szakértői 2011 első negyedévében újabb negyed százalékpontos emelést várnak. Jelenleg érvényes előrejelzésük szerint utána szünet jöhet, majd 2011 második fél évében folytatódik a szigorítás. Forgatókönyvükben 2011 végére 6,25 százalékos MNB-alapkamat szerepel.