Örvendeznek a német adóhivatalok, hiszen az év végén 1,6 milliárd euró többletbevételre számíthatnak, hála azon CD-knek, amelyek a külföldi pénzintézeteknél elrejtett vagyonokról szolgáltak információkkal és arra késztették az adócsalókat, hogy feladják magukat. A svájci és liechtensteini bankokban rejtőző feketepénzekről vitatott úton megszerzett értesülések kifizetődtek. A néhány milliós – kezdetben erősen kritizált – befektetés busásan megtérült. Jövőre további 200 millió euróra számíthat az államkassza. Amíg az adószakértők ovációja megértésre talál, addig vegyes érzelmeket vált ki a hír, hogy az adócsalás megszervezésében főszerepet vállalt pénzintézet, a Vaduzban székelő LGT Bank elejét vette annak, hogy a német igazságszolgáltatás felelősségre vonja. Az adóbotrány felderítésében illetékes bochumi államügyészség beszüntette a bank elleni büntetőeljárást, miután az – jóvátételként – 50 millió eurót volt hajlandó fizetni.
Az adócsalásban bűnsegédi részességgel gyanúsított személyek azt követően kerültek az igazságszolgáltatás fókuszába, hogy a német titkosszolgálat (BND) 2008 tavaszán ötmillió euróért megvásárolta az első információkkal szolgáló CD-t és az abból szerzett értesülések alapján az államügyészség őrizetbe vette az ügy prominens szereplőjét, a német posta elnökét, Klaus Zumwinkelt. A nemzetközileg is ismert menedzser ellen lefolytatott per tanulságai arra utaltak, hogy az LTG Bank alkalmazottainak hathatós támogatása nélkül nem alakulhatott volna ki az adócsaló-hálózat. A vagyonuk elrejtésére hajló német polgároknak felkínálták az illegális lehetőségeket, felvázolva számukra a járható utat. Ez az eljárás magában rejtette a bűnrészesség vádját. A düsseldorfi ügyészség hasonló vádakkal illeti a svájci Credit Suisse munkatársait és felszólítással fordultak a már leleplezett ezerötszáz adócsaló polgárhoz, nevezzék meg azokat a személyeket, akik megszervezték a kapcsolatfelvételt a pénzintézettel.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
